2016. július 31., vasárnap

Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról (előadás)

– részlet –
mérőpohár No. 18
Azt hiszed, Ilikém, én nem tudom, hogy a bizonyos Margitkától, aki lapul a fűbe, hogy
tőle értesülve vagy az én főbeP1030368njáró bűnömről?
Az én olajamról a tüzedre?
Tudom, hogy elmondta neked, hogy amikor rám törte az ajtót kis híján, akkor
pontosan látta, hogy mit csinálok?
Hogy mit manipulálok ott. Hogy a marmonkannából csurig töltöm az acapulcós
üveget, és a dadogásig elvörösödök, mintha rajta volnák kapva vagy ilyesmi.
És azt is tudom, hogy te erre rögtön kibeszéltél engemet idegen létére, hogy pedig az
bizonyos okokból szigorúan tilos nekem, a rovátka fölött bevinni magammal előadásra.
Azt gondolsz, amit akarsz, de ez így akkor sem felel meg az igazságnak.
Lehet, hogy a tisztelt eredménye ez a spekuláció, de a célzata, a motiváció pontosan az
ellenkezője, s ha módom lesz rá, én ezt tenéked az érvelés erejével be is fogom bizonyítani,
úgyhogy ne legyen olyan pofás a kis mellényed, ha szabad magamat így kifejeznem.
Horribile elég nagykisfiú vagyok addig tölteni, ameddig akarom.
És ugye nem azt akarod mondani a potenciális nagy nyilvánosság előtt, hogy a te
úgynevezett gyógyíród okozza a vizesedést, meg az esetleges beledagadást hokedli-lábba és
hasonlóba?

Kedves barátom/látogatóm! 
A bejegyzés átköltözött a www.denesotto.hu honlapra, amit lassan-lassan fel fogok tölteni minden olyan eddigi és újabb blogbejegyzéssel, amit egy sokkal rendezettebb és áttekinthetőbb felületen láthatnak T. olvasóim. Köszönöm, ha továbbra is aktív kapcsolatban maradunk! Köszönettel fogadok kritikákat,véleményeket,segítséget! 

Szeretettel üdvözli: Dénes Ottó 

2016. április 28., csütörtök

 Kevesebb húsevés előnyei

TUDOMÁNY
MTI,  2016. 03. 28.
Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig.

Fotó: Profimedia
Kutatók szerint még a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás is kevesebb lenne, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Kedves barátom/látogatóm! 
A bejegyzés átköltözött a www.denesotto.hu honlapra, amit lassan-lassan fel fogok tölteni minden olyan eddigi és újabb blogbejegyzéssel, amit egy sokkal rendezettebb és áttekinthetőbb felületen láthatnak T. olvasóim. Köszönöm, ha továbbra is aktív kapcsolatban maradunk! Köszönettel fogadok kritikákat,véleményeket,segítséget! 
Szeretettel üdvözli: Dénes Ottó 
http://www.ng.hu/Tudomany/2016/03/28/Kevesebb-huseves-elonyei

A cukorbetegség meglepő tünetei!


HillVital 2016-04-15

Nem akarunk senkit sem ijesztgetni, de érdemes odafigyelni, ha ezeket tapasztalod magadon.
Változások a bőrön: Ha sötét, bársonyos foltok jelennek meg a bőrön, akkor az túl magas vércukorszintre utal. Lehet genetikai vagy hormonális oka is, de érdemes ilyenkor megmérni a vércukrunkat.
Javult a látásunk: Sajnos nem mindig jó hír, ha javul a látásunk. Van olyan cukorbeteg, akinek a magas vércukorszintnek a hatására elkezd javulni a látása, de amikor visszaáll a megfelelő vércukorszint, akkor ismét szüksége lesz a szemüvegre.

http://webshop.hillvital.hu/hillvital_blog/cukorbetegseg-tunetei


Kedves barátom/látogatóm! 
A bejegyzés átköltözött a www.denesotto.hu honlapra, amit lassan-lassan fel fogok tölteni minden olyan eddigi és újabb blogbejegyzéssel, amit egy sokkal rendezettebb és áttekinthetőbb felületen láthatnak T. olvasóim. Köszönöm, ha továbbra is aktív kapcsolatban maradunk! Köszönettel fogadok kritikákat,véleményeket,segítséget! 
Szeretettel üdvözli: Dénes Ottó 

2016. március 2., szerda

 Miért is jó nekünk a rostdús étrend?

Szerző: hvg.hu

Címkék: kémia; egészséges táplálkozás; rák; egészség; inzulin; vércukorszint; emésztés; rostok;
Számos fórumon hallhatunk a rostdús ételek fogyasztásának jelentőségéről, és arról, hogy ideje áttérni a rostban gazdag étrendre. Ugyanakkor tudjuk-e pontosan, hogy ilyenkor miről is van szó? Csak egy újabb gasztrotrend, amit épp az egészséges életmód egyik divatirányzata, amit hamarosan felvált egy másik? – Nem feltétlenül, sőt.
Nagyon kevés rostot fogyasztunk naponta, – írja a Webbeteg portál szakértője – holott a megfelelő rostbevitel nélkül aligha lesz rendben az emésztésünk.
Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi mennyiség 20-25 gramm, amelyben a nem oldható és oldható rostok aránya 3:1 legyen. Oldhatatlan rostot tartalmaznak például a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, a korpa, a sárgarépa és az uborka. Vízben oldódó rostban gazdag például az alma, a puha húsú gyümölcsök, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok.


Fotó: AFP / ANP / Bas Czerwinski
A javasolt rostbevitelt a napi 0,5-1 kg friss zöldség, gyümölcs és főzelékféle, vagy 56-84 gramm zabkorpa elfogyasztása fedezi. A rostban gazdag étrendnek általában alacsonyabb a zsírtartalma is, amely ezáltal hozzájárul a kisebb mértékű energiabevitel eléréséhez.
Mit is azok a rostok?
Az élelmi rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, amelyek létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben. E csoportba tartoznak a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani.
Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak, és azok, amelyek vízben oldhatatlanok. Az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad, és sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad.

Miért jók nekünk a rostok?

A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle. Itt történik meg a víz visszaszívódása, de mivel az oldékony rostok magukban tartják a víz egy részét, ezért a testünket elhagyó széklet hígabb lesz. Azok, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek.


Fotó: AFP / Odd Andersen

A vízben oldható rostok másik hasznos hatása, hogy táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára. A baktériumok lebontják az oldható rostokat, és előnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét. Ha a mikroorganizmusok nem jutnának megfelelő mennyiségű táplálékhoz, nem növekednének és szaporodnának megfelelő ütemben, amely számos káros egészségügyi következménnyel járhat.
A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat. Ráadásul kalóriát sem tartalmaznak.
A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet. Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.
http://hvg.hu/plazs/20160302_rostdus_etrend
Forrás: Webbeteg.

2016. február 11., csütörtök

    Megfélelemlítés…..anno 50-es évek (?)

    Hogy miért érdekli egy öregembert a tanárlázadás?

    Hát csak azért, mert elég sok mindenre emlékszik gyerekkorából.1941 – születésem -  után hamarosan jöttek az ÖTVENES ÉVEK!! Szabad gondolkodás, önálló vélemény,politikai nyomás nélküli szabad társulások?? Állami túlsúly minden területen, volt a “védelem”az “egyének túlkapásai” ellen  (D.O.)

     

    Tóta W.: A kerekasztal gyalogjai

    2016. február 10
    Tóta W. ÁrpádSzerző:
    Tóta W. Árpád

    Címkék: Balog Zoltán; Hoffmann Rózsa; Czunyiné Bertalan Judit; Herman Ottó Gimnázium;tanárlázadás; köznevelési kerekasztal;
    Kinyomtatom Elküldöm Hozzászólások (418)
    Óriási siker! Lesz krétapénz! Ha ennél többet akarunk, azt ki kell belőlük préselni.

    Fotó: CNN
    John Peters a Királyi Légierő pilótája volt. Első küldetésén lelőtték Irak felett, majd az iraki tévé bemutatta, amint töredelmesen bevallja, hogy nem kellett volna odamennie. A megbánás hitelességét kissé csorbította, hogy a nyilatkozatot megelőző kerekasztal zárt ajtók mögött ült össze, és hogy Peters jól láthatóan kékre-zöldre volt verve.
    A Herman-gimnázium igazgatója, Madarász Péter, és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ezzel szemben ha nem is vidáman, de jó egészségben fejezték ki meggyőződésüket a Köznevelési Kerekasztal alakuló ülése után, hogy a tárgyalások ígéretesen indulnak, lesz krétapénz, meg a tanfelügyelők is szíveskedtek lemondani a vízbefojtásos vallatásról. Eztán még volt egy körük a parlamenti bizottságban, ahol Hoffmann Rózsa kicsit kezelésbe vette őket, és tudatta velük, hogy  nem kéne járatni a pofájukat, mert az senkinek se lesz jó. Ekkor már csak riadt bólogatásra futotta a lelkierejükből. Nem kellett volna odamenniük.
    Egészen civilizáltan folytak le tehát a tárgyalások, és tényleg lesz krétapénz, szóval mindenki nyugodjon le, menjen haza, és főleg ne tüntessen. Ők is engedtek, mert például elismerték, hogy tényleg akadnak gondok, és ennek felelősei vannak, meg is kapták a büntetésüket. Hoffmann Rózsát például verőemberré fokozták le. Czunyiné pedig egy világsikergyanús appot fejleszt, amelyben 45 percig egy helyben kell ülni.
    Azért se tételezzük fel a megfélemlítést, mert hiszen mitől is tarthatna ma egy iskolaigazgató, ha felemeli a hangját? Kirúgja talán az egyetlen szóba jöhető munkáltató, az állami monopólium, és mehet korrepetálni a kisszobába? Az életben többet nem taníthat Magyarországon? Ugyan. Jó, jó, végül is az elvi lehetőség megvan, de hát éppen most tolják vissza a biciklit. Biztosan nem élnének vissza vele. Becsszó! Ez csak olyan, mint a terrorveszélyhelyzet, jó, ha van a háznál, de adja isten, hogy sose kelljen.
    Abban mondjuk hajthatatlanok, hogy ezt a szigorúan elvi lehetőséget, vagyis a totális állami kontrollt fenntartsák. De hiszen nincs itt semmi komoly, rendszerszintű probléma, csak apróbb hibák a szocializmus építésében, amit az imperialisták zsoldjában álló osztályellenség mesterségesen felfúj.
    Azonnali kérdések
    Tegyük a szívünkre a kezünket: nem így van? Talán nem igaz, hogy a gyerekeink örömmel mennek iskolába, és élményekkel telve jönnek haza? Nem igaz, hogy az iskola hagyja őket gyereknek lenni, játszani, hibázni, kísérletezni, ámulni és bámulni? Nem adja-e meg az iskola azokat az alapképességeket, amelyekkel sikeresek lehetnek az életben? Ugye nem kell különórákra járatni ahhoz, hogy ne legyen teljesen esélytelen a továbbtanulásra?
    És ti, gyerekek, ti is tegyétek fel a kérdést: valami baj van netán az iskolával? Nem jó ott? Nem ad-e a kezetekbe korszerű, érdekes és használható tudást? És azt tudjátok, hogy titeket ki képviselt ezen a kerekasztalon? Hát a Magyar Ifjúsági Konferencia! Nem csodálatos, hogy van nektek saját választott érdekképviseletetek, amely szorgalmasan kikéri a véleményeteket?
    Ja hogy nincs? Hogy a KISZ-nek több értelme volt? Hát akkor csinálnotok kell, mert ha alkalmatlan miniszterek és terrorizált igazgatók döntenek rólatok, akkor a ti érdekeitek nem lesznek jelen sem az asztalnál, sem az utcán. Pedig van még kérdés bőven. Ugye, hogy csak a kréta hiányzik? Nem fárasztanak tök fölösleges anyagokkal, amit érettségi után azonnal elfelejtetek? És nagyon faszák a munkafüzetek is, nem?
    Mert ha minderre esetleg az a válasz, hogy nem, akkor sajnos már most az látszik, hogy a kerekasztal mellett a halottnak osztogatnak csókot. Esélyt sem kínál arra, hogy megoldódjanak a legveszélyesebb, legsúlyosabb problémák. Erre szándék sem mutatkozik. Az oktatáspolitika célja nem módosult, és az a mostani szintű szolgáltatás fenntartása minél olcsóbban, hőbörgés nélkül. Hogy ez megváltozzon, azt ki kell préselni belőlük, és nem kerekasztal mellett. Aztán hepciáskodjon Hoffmann Rózsa tízezrekkel a Kossuth téren, meglátjuk, ki ugat le kit.
    Maguktól sosem fogják bevallani, hogy nem kellene ott lenniük.
http://hvg.hu/w/20160210_koznevelesi_kerekasztal_mendrey_laszlo_herman_otto_gimnazium#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2016_02_10&type-id=HvgWeekly&user-id=BCD9E2BC&utm_content=normal
    Avatár

    • Ingenieuregy napja
      Én lefagytam tegnap, amikor Menderyt meghallottam a Klubrádióban, ahol Bolgár György kérdezte a kerekasztalról a Megbeszéljükben. Mintha egy nap alatt kicserélték volna, vagy egyszerűen bedrogozták. Ugyanis pontosan 24 órával azelőtt ugyanebben a műsorban, csak Pikó András volt a kérdező, Galló Istvánnéval voltak vendégek, természetesen ugyancsak a tanárlázadásról volt szó. A hétfői, szokás szerint oly megfontoltan kemény és következetes Mendreyből tegnapra egy hebegő-habogó, egyetlen határozott szót kimondani nem képes verbális báb vált, aki csak azt nem tette, amit a legenda szerint II. József a halálos ágyán, hogy minden eddigi véleményemet visszavonom, Balog, Palkovics, de még Czunyiné és Hoffmann R. is aranyos, jópofa emberek, akik csak jót akarnak a tanároknak. Szóval, mindenki mennyen szépen haza, nincs itt semmi látnivaló, a tanarak meg fogják be.
      Szóval, elhánytam magam, hiába mondta Mendrey, hogy a szombati tüntetés semmit sem vesztett az aktualitásából, ez annyira erőtlennek és hiteltelennek hangzott, hogy csodálkoznék, ha nem maradna otthon az összes tanár.
      Ez az egész felbuzdulás nekem óriási csalódás. Nem csak azért, mert magam is aláírtam a hermanosoknál, azon kívül elég sok mást is tettem ennek érdekében. Bármibe fogadok, hogy Mendreyt és a hermanos igazgatót is vagy megvették, vagy megfélemlítették.
      Az pedig külön pikáns, hogy eddig Gallóné volt szememben a nagy kiegyező, és ezért nem is tartottam semmire a PSZ-t, most meg helyet cseréltek: Gallónéék mertek nem elmenni és a PDSZ-nek sikerült becsicskásodni.
      Soha nem lesz képes senki felszámolni ezt a gazember rendszert, mind szépen lementünk kutyába, még az ük-ükunokáink is csak abból tudnak majd megélni, hogy valamilyen hatalom kezét nyalják a jó falatokért. Ha csak nincs olyan szerencséjük és bátorságuk, hogy itt hagyják ezt a morális és gazdasági csődtömeget, és ezer kilométerekről röhögnek a Kárpát-medencében maradottakon a német, angol, amerikai, jó ég tudja holi alsó-középosztálybeli polgári jólétükből néha kikukucskálva.

    2016. február 1., hétfő


    Sertéshús és egészség

    szerző: Dr.Hans-Heinrick Reckeweg

    A tanulmány a Gesunde Medicin c. folyóirat 1978/3. számában jelent meg.
    Évek óta kértek már, hogy írjak egy közérthető cikket a sertéshús ártalmasságáról, azaz a szutoxinokról, a sertéshúsban lévő méreganyagokról.Mindenekelőtt  a nagy kultúrák alapítóit kell megemlíteni, akik az európai kultúrát alapjaiban befolyásolták, így Mózest és a prófétákat, valamint Mohamedet. Ők felismerték a természet törvényszerűségeit, és erre alapozták törvényeiket. Jahve, a zsidók Istene azonos a természeti törvényekkel, amelyeket az ember nem sérthet meg. Különben a biológia törvényei szerint bekövetkezik a „betegség, mint büntetés”. méreganyagokról.
    Különösen veszélyes kihatása van a sertéshús élvezetének a trópusi területeken. Ez a kihatás többek között azokon az afrikai területeken is tapasztalható, ahol azonos éghajlati viszonyok között az iszlám lakta terület közvetlen környékét a nyugati civilizáció foglalja el. Ez a megállapítás a különböző hunza törzsekre is érvényes a Himalája vidékén /Bircher/. A sertéshúst nem fogyasztó iszlám törzsek egészségesek, és idős korukig a számos expedíció teherhordóiként dolgoznak, míg a völgy másik oldalán élő, az iszlám magatartási és étkezési szabályaira nem figyelő hunza törzseket a szokásos betegségek gyötrik.
    Az iszlám törvényei szerint élő lakosság egészséges, míg a nyugati civilizációs elvei szerint élő lakosságot minden tipikus , a sertéshús élvezetével összefüggő civilizációs betegség jellemzi.
    Ismeretes, hogy nemcsak a zsidóknak, hanem a mohamedánoknak is szigorúan tilos mindenféle sertéshús fogyasztása. Újból és újból vannak, akik kifogásolják, hogy ezek csupán a papok által rendelt vallás-higiénés intézkedések, amelyeket a sertéshús trichinózisára vonatkoztatnak. Semmi esetre sincs azonban így. Ez már csupán egy nem szándékos nagy kísérletből is kitűnik, amelyről több orvoskolléga – mint résztvevő – hitelesen beszámolt.
    A második világháború idején Rommel vezértábornagy vezetése alatt az észak-afrikai hadjáratban egyre több német katona betegedett meg az ún. „trópusi fekély”-ben, azaz alszár-fekélyesedésben, amely harcképtelenséget okozott, hosszabb kórházi ápolást, ugyanakkor a mérsékelt övön való tartózkodást igényelt. Miután minden kezelési mód – kemoterápia – teljesen eredménytelen volt, arra gondoltak, hogy az alszárfekély az étkezéssel lehet összefüggésben, mivel az őslakosság egyáltalán nem szenvedett ebben a betegségben. Átállították tehát a csapatellátást az iszlám őslakosság szokásos sertéshús-mentes kosztjára, amellyel a trópusi fekély egész problémája egy csapásra megoldódott.
    Már a háború előtt felismertem, hogy a sertéshús terhelőleg hat, és bizonyos mérgező hatást fejt ki. Akkor úgy fogtam fel, hogy ez csak a friss sertéshús-készítményekre vonatkozik, mint disznótoros tál, sertéssült, főtt sertéscsülök, oldalas, karaj stb. Nem vonatkozik viszont a pácolt /sonka, szalonna/ és a kolbászárúként feldolgozott, füstölt sertéshús-készítményekre.
    Ez a tévedés azért alakult ki, mert a friss vágásból származó sertéshús-készítmények fogyasztása hirtelen fellépő megbetegedéseket szokott előidézni, mint pl. vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás és epekő okozta hascsikarás, heveny bélhurut, gyomorbélhurut, tífuszos és paratífuszos betegségokozók, heveny ekcémák és furunkulusok /kelések/, izzadságmirigy-tályog. Ezzel szemben semmi ilyesféle kórtünetet nem találtam annak idején a sertéshúst tartalmazó tartós kolbászáru /pl. szalámi is, amely ugyancsak tartalmaz szalonnadarabokat zsíralkotórészként/ fogyasztásakor.
    Ugyancsak tanulságos volt egy másik nem szándékos kísérlet, az egész német nép táplálkozásának teljes átállítása, amelyet a háború utáni éhségéveket követő pénzreform okozott. A szűkös években – a háború idején – és különösen a háború után, amely a pénzreformmal ért véget, a német nép gyakorlatilag egészséges volt.
    Kevesen ehettek jóllakásig. Sertéshús gyakorlatilag egyáltalán nem volt, egyéb húsféle is csak csekély mennyiségben. Kevés zsírt osztottak szét, cukrot pedig alig, ezzel szemben gabonafélét – kenyér és tésztafélék általában elegendő mennyiségben lehetett előteremteni, amit burgonyával, répafélékkel, továbbá friss zöldséggel egészíthettek ki.
    Akkoriban gyakorlatilag nem volt vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás, legfeljebb azoknál, akik feketén vágtak sertést, ami nagyon ritkán fordult elő. A reuma is, porckorong-kopás és más hasonló megbetegedések, továbbá szívinfarktus, valamint meszesedés és magas vérnyomás csaknem ismeretlenné váltak.
    A pénzrendszer átalakításakor azonban, 1948 után hamarosan – amint a sertéshús, a sonka és különösen a szalonna ismét közvetlenül rendelkezésre állt – alapvetően megváltozott a kép.
    Vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás, akut bőrgennyesedések, mint pyoderma /bőrgennyesedés/ impetigo /gennyhólyagos bőrbetegség/, furunkulózis és verejtékmirigy tályog ismét napirenden volt, amelyeknek kémiai szerekkel – szulfonamid kenőcsök – való kezelésük után hamarosan szövődményként gombák léptek fel, és különféle mellékhatások voltak tapasztalhatók.
    Különösen ijesztő volt akkoriban a rákos megbetegedések számának növekedése. Sok 60-70 év körüli beteg – akik azelőtt panaszmentesek voltak – hirtelen gyomorpanaszokat észlelt, amelyek oka – mint kiderült – a tápcsatorna, a gyomor vagy a bél rákos megbetegedése volt.

      Arthritis és arthrosis:  sertéshús okozta betegségek

    Több éves tapasztalataim során megmutatkozott, hogy sok más betegség – mint az arthrosis /nem gyulladásos ízületi betegség/ az arthritis /izüzeti gyulladás/ - nagymértékben a sertéshús fogyasztásától függ. Egyéb betegségeket is a sertéshús fogyasztása tartott fenn, pl. a nők fehérfolyása, sipoly krónikus gennyesedését, nemcsak a fül operációja után /előrehaladott középfülgyulladás/ hanem a háborús sérülések okozta sipoly gennyesedését is. Így hátráltatta vagy teljesen megakadályozta a gyulladást, illetve csak egy speciális homeopathiás kúra után gyógyult a beteg, mindenféle sertéshús /virsli, sonka stb./ eltiltása mellett.
    Első megfigyeléseim alapján eleinte az egész probléma természetesen rendkívül kérdésesnek tűnt. Újból és újból meg kellett vizsgálnom, hogy ilyen megállapítások nem a megfigyelések egyoldalúságán vagy egyéb tévtanokon nyugszanak-e.
    Elhatároztam tehát, hogy még szigorúbb mércét állítok mint eddig, és takarmányozási kísérleteket végeztem kísérleti állatokkal. Egérketrecnek szükségem volt 30 db magas és széles befőttes üvegre, amelyből a pénzreform után ismét bőven volt, vásároltam egy csapat fehér egeret, és különböző takarmányozási kísérleteket végeztem. A sertéshússal táplált egerek nagyon hajlamosak voltak a kannibalizmusra. Az idő előre haladtával, néhány hónap, illetve kb. egy év múlva nagymértékben lépett fel rákos megbetegedés náluk a különböző testtájaikon. Különféle bőrbetegségek is megjelentek rajtuk, ezzel szembe a normális takarmányon tartott egereknél – habár jelentkezett betegség ott is – rákban és súlyos, halálos megbetegedésben kevesebb pusztult el, a kannibalizus pedig gyakorlatilag nem is jelentkezett. el
    Mivel eközben több felől jelezték nekem a sertéshús fogyasztásának állatoknál jelentkező egyéb következményeit, rögtön felfigyeltem a sertéshúsból származó különféle toxikus hatásokra.
    Így tapasztaltam, hogy boxer kutyák semmilyen körülmények között sem kaphatnak sertéshúst, mert , mert hamarosan ótvart és viszkető bőrbetegségeket, továbbá adott esetben rosszindulatú belső bajokat kaptak. Ugyanezeket jelezték cirkuszi állatokról is, különösen oroszlánokról és tigrisekről, amely állatoknak semmilyen körülmény között sem szabad sertéshúst adni, mert ellustulnak és elhíznak, s ezen kívül – talán magas vérnyomás hatására – orrvérzést kapnak, és ezáltal elpusztulnak. 
    Egy pisztrángtenyésztő felhívta a figyelmemet, hogy darált sertéshússal az egész tenyészetet ki lehet irtani, úgy hogy a pisztrángok napokon belül teljesen elpusztulnak. 1948-ban ismét számos akut és krónikus betegség töltötte ki praxisomat. Csak azt a különös megfigyelést tehettem, amit az egyéb megfigyelés alapján kifejlesztett homotoxikológia értelmében értékelhettem ki. Emellett kiderült, hogy a sertéshús jelentős homotoxinként /emberre mérgezően ható anyagként/ tekintendő, amely a testet védekező helyzetbe kényszeríti, ami különböző– ha a homotoxikológia szempontjából nézzük – kitűnik, hogy a sertéshús számos összetevője homotoxinként terhelő tényezőként viselkedik, úgyhogy ez a kifejezés: „sutoxin” /sus = sertés/ helyesnek bizonyul. betegségek formájában jelentkezik. A már irodalomból is ismert eredményekből  kiderült ugyanis, hogy az ún. exogén /azaz kintről származó/ állati zsír a testben úgy raktározódik, hogy pl. egy ürüzsírral etetett kutya depózsírjában az ürüzsír kémiailag kimutatható. A bőr alatti zsírszövet kémiai reakciójából – jódszám – válik ezt láthatóvá. Továbbá a vér is ilyen zsíralkotókkal telik meg. Óriásmolekulák keletkeznek, amelyek különböző ülepedési sebességük szerint /Swedborg-egység/ mérhetők, s ezek más anyagokkal együtt felelősek az arterioszklerózis, magas vérnyomás, a kötőszövetek általános, de főleg a mirigyek rossz vérellátásának és a szívkoszorúerek szűkületének és elmeszesedésének kialakulásában.
    Később az is megmutatkozott, hogy egy ilyen zsírdús táplálkozás terheli meg leginkább a kötőszövetet. Huss professzor /Münster/ a „Nem specifikus mesenchyma reakció” című könyvében kifejezetten állítja, hogy ezek a megterhelések, zsírdús táplálkozás /ebben elsősorban a sertésszalonna a felelős/, továbbá egyéb stresszel párosuló megterhelések hatására súlyosbodnak, esetenként halált okozó folyamatot indíthatnak el.
    Wendt professzor /Frankfurt/ az arterioszklerózist és a bevérzéseket gyakorlatilag kizárólag az ún. „fehérjefelesleg”-re vezeti vissza, ezért a mukopoliszacharidok, tehát kimondottan a sertés nyálkahártya kötőszövetei a felelősek, amelyet ő egyébként nem sertésből eredőnek tekint.
     

                                       Sertéshúsban levő kóranyagok

    Felvetődött a kérdés, hogy miben áll a különbség a sertéshús és más húsféleségek között. Nehéz volt hiteles bizonyítékokat szerezni, mégis az alábbiakat állapíthattam meg.
    1. A sertéshúsnak igen nagy a zsírtartalma. Az ún. „sovány sertéshús” is még nagy mennyiségű zsírt tartalmaz, mivel /a szarvasmarha, a juh és az ezekhez hasonló állatok húsával ellentétben/ a sertéshúsnak csupán a sejtjeiben is tetemes mennyiségű zsír található. Egyéb húsok esetében zsír kizárólag a sejteken kívül, a kötőszövetekben, azaz a zsírsejtekben raktározódik.

    Csupán az öreg szarvasmarha húsa nem tartalmaz a sejtekben kis mennyiségű zsírt, míg a sertéshús esetében minden nagy százalékban található a zsír a sejtekben is. Ez szemmel látható: ha sovány sertéshúst sütünk is, a forró edényben hamarosan zsír szabadul fel, és így a sertéshús „saját zsírjában” sül meg. Mivel a zsír kb. kétszer annyi kalóriát tartalmaz, mint a szénhidrát és a fehérje, különösen túltápláltság esetén a legegyszerűbben raktározza a szervezet, mégpedig a kötőszövetben. Ez sertéshúst fogyasztóknál gyakori zsírlerakódást /adipositas/ eredményez , amely a sertéshús egyéb kóranyagaival /nyálkaalkotók/ együtt csak nehézségek árán bomlanak le ismét. Ez a folyamat részben megfelel a Wendt professzor szerint „fehérjefelesleg”-nek.
    1. A zsír gyakran koleszterinhez kapcsolódik. A vérben a koleszterinnel óriásmolekulák képződnek, amelyek a magas vérnyomásért és az arterioszklerózisért felelősek. Ezek a szívinfarktushoz, a koronáriák és a periférikus véredények keringési zavaraihoz is hozzájárulnak, különösen a nikotinnal együtt /Roffo professzor szerint/.
    2. Különös veszélyt jelentenek a kötőszövet szulfáttartalmú alkatrészei, a jellegzetesen nyálkás mukopoliszacharidok /aminocukor, chondroitinszulfát, hexózamin, glukozamin többek között/
    Kizárólag sertéshússal állítják elő a kenhető húskészítményeket. Kenhetőségüket az aminocukroknak, hexózaminnak és a kéntartalmú alkotórészeknek /kondroition-kénsav és kukoitinkénsav/ köszönhetik. Ezek segítik a kötőszövet megduzzadását, és kapcsolódnak a raktározó zsírokhoz /ún. „canpszis”, Machebeuf szerint/
    A sertéshúst rubensi gazdagságban fogyasztók kötőszövete sajátságosan megduzzad, megtelik mint a vízzel telt szivacs, s így a kötőszövetnek a sertéshúsfogyasztókra jellemző párnásságot kölcsönöz
    További veszélyeket jelent a nyálkaalkotók tárolása az inakban, ínszalagokban, porcokban. Ennek arthrosis és arthritis, porckorong-károsodás a következménye, mivel a kötőszövetek porcos állománya a sertéshús fogyasztása miatt bizonyos mértékben elnyálkásodik, lágy és kevésbé ellenálló lesz. Itt különösen Bier professzor kísérleteit érdemes megemlíteni. Bier a kísérleti állatoknak kén injekciót adott. Ennek hatására a kötőszöveti kén mobilizálódott és kiválasztódott, és a porc anyaga kénben szegényebb, így szilárdabb, ellenállóbb lett. Nyilván ily módon hatnak a kénes fürdők is, azaz a kén mobilizálásának útján.
    Ebből következik, hogy a porc annál szilárdabb és ellenállóbb, minél kevesebb ként tartalmaz. A sertéshús viszont a jelentős mennyiségű nyálkás kötőszövet miatt kísérletileg kimutathatóan sok ként tartalmaz. Lettré professzor /heidelbergi patológus/ állatkísérletek alapján – melyeket radioaktívan jelölt kötőszövettel, szervek és mirigyek szöveteivel végzett – megállapította, hogy a kötőszövet hasadó anyagai a szervezetbe juttatás után nagymértékben oda jutottak, ahol azokra szükség van. 
    A sertéshús tartalmazza a legtöbb zsírt. Koleszterin és telített zsírsav tartalma magas. Származékai közül néhány, mint pl. a yorki sonka /főtt sonka/, zsírtartalma a 40 %-ot is eléri. Fogyasztása, egészségügyi szempontból, éppen ezért nem ajánlott.
    A vágóhidakon gyakran találnak leölt jószágokat, amelyekről a feldarabolás után kiderül: valamilyen jóindulatú, vagy rákos daganatuk van. A sertések húsa ezenfelül számos betegség terjesztője is, amely veszélyezteti mind az emberi, mind a háziállatok egészségét.
    A sertéseket régen szokás volt hulladékokkal etetni, mely szokást falun még ma is követnek. A trichinellózist és más fertőzéseket pedig a patkányoktól kapják el az állatok. A modern állattartás javított ugyan a körülményeken, viszont újabb problémákat hozott felszínre. Az, hogy egy sertés öt-hat hónap vagy ennél is kevesebb idő alatt elérje a 100 kg-os súlyt, természetellenes módszerek alkalmazását igényli. Ilyen probléma pl. a természetes élettér hiánya. A jelenleg tenyésztésre kerülő fajták nagyon válogatottak, éppen ezért az ellenálló képességük kisebb. Ezért könnyebben betegszenek meg és a járványokra is hajlamosabbak.
    A sertésállomány leggyakoribb betegségei: az afrikai sertéspestis, a malacokra különösen veszélyes álveszettség, az atrófiás rhinitis és olyan fertőzések, mint a trichinellózis.
    Táplálkozásunkban részesítsük inkább előnyben a nem állati eredetű, tápláló élelmiszerek fogyasztását. Étkezésünk akkor lesz a legjobb, ha teljes őrlésű gabonafélékből álló ételekre épül. Ezeket jól kiegészíthetjük egyéb zöldség és gyümölcsfélékkel, valamint olajos magvakkal. Ha erre az alapra tudjuk helyezni étkezésünket, akkor a legjobb úton haladunk az életerőnk megtartása felé. Ezek az élelmiszerek biztosíthatják a legjobban szervezetünk számára a tápanyagokat. Megfelelő komplettálással elégséges fehérje, ásványi anyagok és vitaminforrást jelentenek. Ügyeljünk arra, hogy változatosan készítsünk ételeket és lehetőleg hagyjunk megfelelő időt annak az elfogyasztására is. A zsíros ételek elkerülésével kondíciónk javulni fog és a betegségekre is kevéssé leszünk hajlamosak. A legjobb megoldás, ha egy jól felépített rostdús táplálkozást kombinálunk rendszeres testmozgással, megfelelő pihenéssel, a víz üdítő használatával, kiadós sétákkal a friss levegőn és a napfényen. Az élet megér annyit, hogy ne olyan dolgon menjen tönkre, amin lehetett volna javítani. Ma, amikor számos területen szennyezik környezetünket és nem tudjuk mikor, és honnan mérgeznek bennünket, legalább azt érdemes elkerülni, amit biztosan lehet.
    Ezek az egyszerű igazságok javítani fogják életminőségünket, közérzetünket és az idősebb kort is szebbé tehetik számunkra.
     

                          A sertéshús növekedési hormonja rákot okoz

    Még számos figyelemreméltó összetevője van a sertéshúsnak: bőven van benne növekedési hormon, amely gyulladások és kötőszöveti duzzanatok okozójaként tekinthető.
    Tartani lehet az „akromegáliától”, azaz az áll és más hasonló csontok beteges növekedésétől, de különösen az elhájasodástól és az általános túlzott növekedéstől, elsősorban rákos hajlam esetében /legtöbbször korábbi mérgezés – esetleg kemoterápiás kezelés – hatására bekövetkező kötőszöveti károsodásoknál./
    Ez azt is megmagyarázza, hogy a pénzreform után miért betegedtek meg 60-70 éves betegeim hirtelen rákban: füstölt szalonnával ették a kenyeret.   Ezzel igazolták a kísérleti állatokon előidézett rákot, ugyanis a füstölt szalonnával táplált állataimmal végzett kísérleteim is ezt az eredményt mutatták. A szalonna nemcsak koleszterint /Roffon szerint a ráksejtek sejthártyájában/ tartalmaz, hanem növekedési hormont is, amely a rák növekedését segíti elő. A dohányfüstben levő benzpirén is hasonló hatást fejt ki, amely tipikus karcinogén /rákkeltő/ anyag.
    Ehhez jött még a sertéshús viszketési ingert kiváltó hatása – hisztamin tartalma miatt -, mely gyulladási folyamatokat indít el: mint furunkulus /kelés/, karbunkulus /több egymás mellett kialakuló kelés/, vakbélgyulladás, epepanaszok vénagyulladás, nők fehérfolyása, tályog, phlegmone /tovakúszó gennyesedés a bőr alatti kötőszövetben/, valamint bőrbetegségek, így csalánkiütés bőrgyulladások – pl. ekcéma, dermatitisz /bőrgyulladás/ neurodermitisz /idegrendszeri zavar következményeként kialakuló bőrelváltozás/ és más bőrbetegségek.
    A pénzreform után többször kezeltem idősebb nőbetegeket krónikus családkiütéssel, valamint gyermekeket, akiknél a csalánkiütés homeopátiás kezelésre /Apis D12 és Sulfur D-30/ gyorsan gyógyult, de a felnőtteknél makacsul, újból és újból fellépett, ha ezek a nőbetegek továbbra is fogyasztották a sertéshúst. A csalánkiütés esetén végérvényesen akkor volt tényleges gyógyulás, ha a betegek szigorúan megtartották a sertéshústilalmat. Ez a tilalom érvényes minden kolbászárúra, - így a borjúmáj készítményekre, virslikre – mivel minden virslibe és kolbászáruba beledolgoznak sertéshúst, de legalább sertészsírt /kivéve a garantáltan sertéshúsmentes termékekbe/.
    A sertéshús gyulladást és viszketést kiváltó hatását a hisztamin és imidaol testek okozzák /pl. többek között erthionenin/, melyek gyulladási folyamatokat indítanak el. Ilyen gyulladási folyamatok kísérleti körülmények között is megfigyelhetők.
    Hisztamin injekcióval kísérletileg előidézhető gyomorfekély, viszketegség, gyulladások, különböző allergiás betegségek, mint asztma, szénaláz, szénanátha, valamint szívritmuszavar, sőt esetenként szívinfarktus is. A szívinfarktus veszélye esetén ugyancsak tilos a sertéshús fogyasztása.
    Egy további méreganyagot alkotnak a sertéshúsban a kutatás szintjén még nem kellően definiált sajátos vérösszetevők, amelyeket onkogén ágensnek /daganatot előidéző anyag/ /Nieper/ vagy endobiontának /Enderlein/ siphonosphora polymorph-nak /Brehmer/ vagy eritrocita zárványoknak /Scheller/ is neveznek. Emellett még nem egészen bizonyos, hogy ezek a különböző faktorok mennyiben azonosak egymással és a rák kialakulásában – az orosz kutató, Szperaszkij szerint iniciátorként /azaz oki tényezőként vagy esetlen indikátorként = jelző anyagként/ - mennyiben játszanak szerepet.
    Mind emellett ezekben a csíraképző zárványokban igen gazdag a sertés vére, újabb elképzelések szerint ezek sérült sejtekből kiszabadult vagy tönkrement mi-tokondriumokként /parányi sejtalkotók/ is felfoghatók.
    A sertéshúsnak egy nagyon lényeges mérgező összetevője tovább a grippe vírus, amellyel Shope professzor szerint /Londoni Víruskutató Intézet/ a sertéstüdő telítve van és gyakorlatilag ezt is a kolbászáruval együtt dolgozzák fel. Az aki sertéshúst, illetve olyan virslit fogyaszt amelyet sertéstüdővel készítettek, amellyel mindenféle töltelékes árunál számolni kell, egyben grippe vírust is fogyaszt. Ez oda vándorol – Lettrés kutatása szerint – arra a helyre, ahova biológiailag tartozik, azaz elsősorban a tüdő kötőszövetébe. Itt lappangó stádiumban marad, míg szaporodásához a megfelelő alkalom nem adódik, mint pl. tavaszi vitaminhiány, napfénytől elzártság és meghűlések. Ekkor lobban fel az influenzajárvány. Úgy tűnik, hogy ez nem egy influenza vírusos cseppfertőzés következménye, hanem nyilvánvalóan vagy elsősorban egy korábbi sertéshúsfogyasztás /kolbászáru/ hatása, azaz az influenza vírus előzetes közvetlen fogyasztására vezethető vissza, a naponkénti táplálékfelvételre. Emlékezetes az az influenzajárvány, mely az I. világháborút követte, amely több halálos áldozatot követelt, mint az egész világháború, és különösen Németországban hatott pusztítóan. A kiéhezett német nép akkoriban első táplálékként amerikai szalonnát kapott, amely bőven állt rendelkezésre mint kalóriadús táplálék. Többéves praxisomban hasonló megfigyeléseket tehettem a sertéshúsfogyasztást követő influenzajárvány idején. Ugyanis a kanadai sertéshús konzervek százezreit árusították novemberben, majd pedig télen a házi disznóölés következett. Így januárban, februárban biztos, hogy egy többé-kevésbé súlyos influenzajárvány alakult ki. Ismerős tény, hogy a mohamedán országokban elmarad az influenzajárvány, mivel nem fogyasztanak sertéshúst.

                                                  A probléma megoldása

    A szervezet nem képes a sertéshús fiziológiás méregtelenítésére a szokásos módon, /légzés, vizelet, széklet, bőr/, vagyis kiválasztás útján, hanem csak beteges úton, azaz gyulladásokkal.
    Másrészt viszont kisebb mennyiségek fogyasztásánál elmaradhat a gyulladás, azonban a sertéshús összetevői /különösen a nyálka- és zsíralkotók/ a kötőszövetben raktározódnak, amely túlsúlyt okozhat. A kolbászáru fogyasztása pedig a felsőtest, esetenként a lábak és a karok /különösen sonka fogyasztásánál/ - párnásságát okozhatják.
    Amikor már „betelt a pohár”, és a szervezetnek nincs további lehetősége, hogy méregtelenítéssel /a kiválasztás során/ vagy lerakódások útján megszabaduljon a méreganyagoktól – adott esetben az egy perifériája és vérkeringése, vagy éppen a szívkoszorúerek károsodnak a nyálka- és zsíranyagok lerakódása miatt -, csupán akkor kezdődik el a sertéshús méreganyagainak lebontása és eltávolítása végső segítségként gyulladás útján.
    Így jelentkezik számos esetben a nyáki tájékon karbunkulus vagy furunkulus, izzadtságmirigy-tályog különösen disznótoros tálak fogyasztásakor – mint említettük -, amely nagy veszélyhelyzetet teremtő vakbélgyulladást, epekőkólikát vagy epeút-problémákat, cholangitist /epeutak gyulladása/, cholecystitist /epehólyag gyulladás, epehólyag-gennygyülem/ okoz.
    Néhány hónapja írt nekem egy Németországban jól ismert specialista, hogy adjak tanácsot agyvérzéses tüneteinek kezelésére, mely tünetek az állandó sertéshúsfogyasztás következményének tekinthetők. Ennek a kollégának a korábbi évek beszélgetéseiben már elmondták, hogy a sertéshús állandó fogyasztása egy napon kikerülhetetlenül súlyos, esetleg visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
    A kollégának nem használt a tanács. A sertéshús fogyasztása következményei évekkel később jelentkeztek, amely a mostani levélírásra késztette. Orvosoknál és fogorvosoknál korábban is tapasztaltam hasonló eseteket, melyeket a folytonos sertéshúsfogyasztás következményeként lehetett tekinteni. Az ide vezető betegségek okát Wendt professzor a mukopoliszacharidokban látja, amelyek az alapmembránban a fehérjetöbblet miatt rakódnak le.
    Az egyik tipikus következmény – különösen sertéscsülök fogyasztásánál – a lábszárfekély, amely főleg Berlinben észlelhető, ahol nagyarányú a sertéscsülök fogyasztás. Ahogy a lefolyásából következtetni lehet, a lábszárfekély számos esetben a szervezet végső kísérleteként fogható fel, hogy a méregtől megszabaduljon. Ez a mezenchimális /alapszövet/ szelepet nyitja meg, mélyen a kötőszövetig ható gyulladás formájában. Ezért a rák kialakulásának figyelmeztető gennyesedéseként tekinthető, amely így a méreganyagok miatt a lábszárba húzódik. Ha a lábszárfekély külsőleg kezeljük, pl. különböző színes oldatokkal, így erőszakkal gyógyítjuk, anélkül, hogy egyidejűleg a táplálkozást is átállítanánk szigorú sertéshúsmentes diétára, akkor – különösen egy gyenge pont esetén /azaz egy korábbi alkati károsodás esetén egy „locus minoris resistentiase” értelmében/ - számos esetben kikerülhetetlen a rák kialakulása, különösen, ha még pszichikai terhelő tényezők is hozzájárulnak. Ilyen folyamatosan többször is megfigyelhettem berlini praxisom éveiben.
    Állandó sertéshúsfogyasztás esetén a sertés nyálkás kötőszövete miatt a kemény emberi porc anyaga lágy lesz, és a test súlya alatt szétmorzsolódik. Arthirtis és arthrózis alakul ki.
    A sertéshús fogyasztónak a csontvázrendszere is „elnyálkásodik” Ezen felül zsírt is raktároz, amely a rosszul táplálkozó sportolókat fáradttá, restté, nehézkes mozgásúvá, és a profikat esetleg hivatásukra is képtelenné teszi. Néha labdarúgó csapatok veszítettek ily módon.
    Influenza esetén a húsban elfogyasztott influenza vírus – amely a szutoxinos sertéshús részét képezi – köhögés alkalmával cseppfertőzés útján terjedhet.
    Mindez az akut betegség /elsősorban a nők fehérfolyása – amely egyben egy védekező kiválasztó reakció a sertéshús mérgekkel szemben – kapcsolódva esetenként pl. a méh fekélyesedésével/ biológiailag biztonsággal kezelhető és gyógyítható, de minden esetben be kell tartani a szigorú sertéshús tilalmat. Ezzel a sertéshús méreganyagai kiküszöbölhetők. Sajnos azonban ez a mi túlcivilizált világunkban igen ritka eset. A sertéshúsfogyasztáson alapuló toxikus helyzetet az orvostudomány nem csupán nem ismeri el, hanem teljesen félre is ismeri. A homotoxikológia kimutatta, hogy minden betegséget a mérgekkel szembeni védekező reakcióként vagy a mérgezésből származó károsodásként kell felfogni. Ezzel minden betegség biológiailag célszerű folyamatként magyarázható, amelyet semmiképpen sem szabad elnyomni, mivel az annak a kifejezése, hogy a test gyulladásos kiválasztás útján próbálja meg helyreállítani egészségét.
    Egyébként fennáll a veszély, hogy egy akut méregtelenítési folyamat – láz, influenza, nyaki gyulladás – méregtelenítési mechanizmusában megtörik. Az okozó mérgek így nem távozhatnak el, hanem ún. viszontmérgezés léphet fel.
    Ez az eset áll fenn egyébként kemoterápiás, antibiotikumos kezelésekkor. Ezek ugyan megsemmisítik a baktériumokat, de az okot, a mérgeket semmiképp sem távolítják el, sőt az elpusztult baktériumból származó endotoxinok további mérgezést jelentenek a szervezetnek.
    A baktériumok általában nem a betegség okát jelentik, hanem jelző szerepet töltenek be /Speransky/.
    Ezek élősködnek a sertéshús miatt kialakult gyulladások helyén, a méreganyagokat feloldják, így tehát hasznos segítő tényezők.
    Csupán azt mutatják meg, milyen méreganyagok vannak ott, amelyek elősegítik növekedésüket, pl. kedvező homotoxikus állapot alakulhat ki adott esetben egy staphylococcus, streptococcus, pneumococcus /kórokozó baktériumok/ szaporodására. Éppen a sertéshús kínálja a legjobb körülményeket a baktériumok és vírusok /influenza vírus/ szaporodása.
    Aki nem eszik sertéshúst, az kevésbé szokott vírusinfluenzában megbetegedni.
    Mivel a kemoterápiás szerek, fejfájás csillapítók folytonos alkalmazása miatt a legtöbb embernek ma már nincs teljesen aktív védekezőképessége, a szokásos higiénés előírásokat meg kell tartania, s mindent meg kell mozgatnia, hogy szervezetének védekező rendszerét erősítse, így a biológiai stimulációs terápiával, biológiailag helyes táplálkozással és életmóddal.
    E nélkül rendszerint jelentkeznek a sertéshúsfogyasztás súlyos kihatásai. Fiatal életek törtek ketté sorvadás, betegség és rák miatt /pl. váladékozás, altesti gyulladások kemikáliákkal való kezelés után/, vagy operációk utáni vesegyulladás vagy trombózis embólia miatt, amelyek a sertéshús fogyasztás végső következményeinek tekinthetők. Egy vakbélgyulladást megszüntet egy operáció. Így a limfatikus reakción túl a vakbélgyulladás méregtelenítési folyamatul szolgál a felvett sertéshús-mérgek /szutoxinok/ eltávolítására. A vakbélgyulladás mindenesetre nagy veszélyt rejt magában, úgyhogy az ilyen betegséget semmi esetre sem szabad elhanyagolni, hanem szükség esetén az orvosi szikére kell bízni.
    Ugyanez érvényes a nők folyására is – amelyet legtöbbször egy jellegzetes szag kísér, amely a frissen vágott sertés húsára emlékeztet -, vagy egy furunkulusra és verejtékmirigy-tályogra, amelyek ugyancsak a méregtelenítést /genny kifakadása útján/ szolgálják.
    Semmilyen egyéb, szokványos és kóros kiválasztást sem szabad elnyomni. Különben a test visszafertőzést kap, s egy másik veszélyes betegség jelentkezik helyette, amelyet a tudomány progresszív vikáriációnak nevez.
    Egy izzadtságmirigy-tályog röntgensugárzás általi visszaszorításakor például így alakulhat ki egy colitis mucosa /vastagbél nyálkahártya gyulladás/ vagy ulcerosa /egy veszélyes fekélyes vastagbél betegség/.
    Ugyanez érvényes a hasmenés megbetegedésekre is, amelyeket nem szabad kémiailag megakadályozni, ugyanis a bélrendszer mindenféle méreg kiválasztásának fontos feladatát tölti be. Erre vannak természetes biológiai szerek, amelyek igen hatékonyak és még nincs káros hatásuk.
    Megemlítendő még, hogy a vaddisznó húsa is ugyanolyan mérgező, mint a házi sertésé, még akkor is, ha a vaddisznó húsa kevesebb zsírt tartalmaz. Ismeretes, hogy egy vadászaton elejtett vaddisznót azonnal fel kell dolgozni /ellentétben az őzzel vagy más vadakkal/, egyébként a hús élvezhetetlen lesz és toxikus tulajdonságúvá válik.
    Általánosságban tekintve a sertéshús fogyasztás miatt egy többé-kevésbé súlyos mérgezettségi állapot következik be, amely mindezen betegségek okát képezi. Ez alapozza meg a legkülönfélébb betegségek előfeltételeit.
    A sertéshúsnak gyulladáskeltő hatása is van, ezért mitesszeres és közönséges szőrtüszőgyulladás esetén is szigorú sertéshústilalmat kell betartani: tilos a sonka, a szalonna, a kolbászáru, a szalámi, a borjúmáj-virsli /ez ugyan tartalmaz egy kis rész borjúmájat, de nagy százalékban sertéshúsból és zsiradékból áll/ fogyasztása. Olykor hallható az az ellenvetés, hogy ez vagy az a nagypapa a 90 évével még mindennap elszívja a pipáját, megeszi a sertésszalonnáját, és még egészen jól érzi magát. Vizsgálja csak meg egyszer ezeket az eseteket! Mindjárt észreveszi, hogy itt valami nem stimmel!
    Gyakran előhoznak olyan „egészséges parasztokról” szóló történeteket, akik tartós sertéshús fogyasztás ellenére sem voltak soha betegek. Egy tudományos tudomány évekkel ezelőtt bizonyította, hogy ez csak mese. Eszerint ez a népesség nem a legegészségesebb, hanem éppen a legbetegebb. Nyilvánvalóan az állandó és csaknem kizárólagos sertéshúsfogyasztás miatt. Praxisom során egyszer meglátogattam egy tanyán élő parasztcsaládot. Az apa krónikus artrosisban és coxitisban /csípőizület gyulladás/, valamint májkárosodásban szenvedett. Az anyának súlyos lábszárfekélye volt és egy visszértágulatos, kínzóan viszkető ekcémája. Az egyik lánynak szívpanasza volt, és torokgyulladás utáni reumája.
    Az egyik fiuknak szintén anginás szívpanasza és furunkulusa volt – egyébként az ő egészsége volt a legstabilabb a családban -, a másik lány manduláját eltávolították, krónikus bronchitis gyanú és hörgőtágulat miatt. A másik fiuk krónikus mellhártyagyulladásban szenvedett, és …
    Hasonló egészségi állapotokban találtam Hotchschwarzwaldban sok parasztcsaládnál. Miután tíz évet praktizáltam ott, tényekkel tudok előállni. A több mint egy órán át tartó konzultáción – a fentebb említett családnál – az udvaron egy bodzabokor alatt egy hatalmas koca egész órán át szüntelenül, jólesően dörgölőzött egy vastag ághoz.
    A következő szavakkal hívtam fel a páciensek figyelmét: „Látják ott azt a disznót?! Minden viszkető- és gyulladáscsökkentő anyagot megesznek önök a sertéshússal együtt, ami most a disznót vakaródzásra kényszeríti. Ezek az anyagok /hisztaminhoz kapcsolódnak/ azután mindenféle olyan betegséget idéznek elő, amelyek miatt nekem önöket meg kellett látogatnom, kezelést kell adnom, és amelyeket fel kell számolnom.
    Népgazdasági szempontból tekintve egy szigorú sertéshús fogyasztási tilalmat nem csupán helyeselnie kellene mindenkinek, hanem a feszült pénzügyi helyzetre nézve is egészségügyi okokból elengedhetetlen volna.
    Megfontolandó ennek hosszú távú pozitív kihatása a betegségbiztosításra és a nyugdíjra nézve is.
    Az egészséges nyugdíjasok várható életkorának emelkedése ellenére is csökkennének a kiadások.
    Mindenesetre egy ilyen megfontolt intézkedés pozitív következményeinek nem azonnal, hanem fokozatosan van hatása. Ugyanúgy, ahogy a Mohamed által a Korán szúráiban megfogalmazott sertéshús fogyasztási tilalom kihatása is fokozatos volt, évszázadokra kihatott.
    A Mózes által közölt sertéshús tilalom a zsidó népnek is jó testalkati tulajdonságokat kölcsönzött, ez mint a „kiválasztott népet” óriási kulturális és gazdasági teljesítményekre képesítette.
    Az említett parasztcsalád a Fekete-erdőben, és még sok más kis- és módos parasztcsalád abban az időben levonta tanácsomból a következtetést, és a sertéseket nem ették meg, hanem eladták. Helyettük egy kis birkanyáj legelész most az udvaron – mint az iszlám országokban.
    Másrészt az ember várható biológiai életkora 150 év. Olyan helyeken, ahol nem fogyasztanak sertéshúst, mint pl. a Kaukázusban, Törökországban és más, éghajlatilag nem túlterhelt iszlám országokban, vannak ilyen 130-150 éves emberek, akik a legjobb egészségnek és teljesítőképességnek örvendenek /pl. a hunzák/.
    Az ember életében talán nincs nehezebb dolog, mint a meglévő szokásain változtatni. Ez különösen igaz lehet, ha egy olyan érzékeny témát érintünk, mint az étkezés. Viszont elérkezhet a pillanat, amikor a tét túl nagy ahhoz, hogy elkerüljük a dolgot. Így van ez most is, amikor az egészségünkről van szó. Mik azok a dolgok, amiket ebben a kis könyvben megtalálhatunk?
    Tények. A tényekkel pedig nem lehet vitatkozni. A tények döntésre kell, hogy késztessék az embert.
    Ezek alapján mindenki választhat, hogyan él tovább. De senki ne feledje el: a tét az egészsége, amit nem lehet eléggé értékelni. Ezt csak az tudja igazán, aki már elvesztette. A célunk, hogy megkönnyítsük a döntést.
                                                                       Egészségére!

    Greyline
    Orangeline

    Almaecetről ismét

    Előrebocsátom, hogy a felsorolt lehetőségeket, amit az almaecetről alább olvashatunk, mind valamennyit személyesen nem próbáltam ki. Nálam mindössze már kb 3 éve folyamatosan  az almaecet - méz - víz italkombinációja van jelen, mint naponta fogyasztott italom.  (D.O.)
    Almaecet…mint altató
    A kinek problémát okoz az elalvás, azon segíthet az almaecet. A recept pofonegyszerű: 3 kanál mézhez 3 teáskanál almaecetet kell adagolni, jól összekeverni, majd lefekvés előtt 2 teáskanálnyit bevenni. Az almaecetben található kálium, vas és magnézium nyugtatólag hat. Ezt a receptet ajánlják azoknak a várandós nőknek is, akik émelygéssel viselik a terhességet.
    mint szájszagűző
    Aki kellemetlen szájszagtól szenved, egy pohár vízbe tegyen két teáskanál almaecetet, és reggel, este gargarizáljon a keverékkel. Aki pedig szereti az almaecet ízét, le is nyelheti, az almaecet segít rendet rakni a gyomorban is.
    ...mint izomlazító
    Erős izomláz, húzódás esetén is jól jön az almaecet. Nem kell mást tenni csak egy kisebb törülközőt ecetbe áztatni, cayenne borssal megszórni, majd a kritikus területre helyezni, egy száraz törülközővel áttekerni, majd 5-10 percig rajtahagyni. 
    mint szagtalanító
    Legyen szó a cigaretta, a fokhagyma, a hal és egyéb intenzív szagokról, a szagos helyiségbe egy csészényi ecetet kell elhelyezni, az pár óra leforgása alatt közömbösíti a kellemetlen illatanyagokat. Az intenzív szagokat a kezekről is eltünteti, aki például nem szereti, hogy cigiszagú a keze, mártsa ecetbe az ujjait, és máris megszabadult a kellemetlen szagoktól.
    mint folttisztító
    Makacs foltok – tinta, vörösbor, gyümölcslé – ellen hatékony lehet az ecet, a tiszta szivacsot ecettel át kell itatni, majd a foltot átdörzsölni vele. Téli időszakban, a felsózott utak miatt a csizmákon keletkező sófoltok eltávolítására is kiváló szer az ecet, ráadásul a bőr színét is felfrissíti - ugyanúgy kell eljárni, mint folttisztításkor. 
    mint mosószer
    Az utolsó öblítéskor érdemes egy kis ecetet a mosógépbe adagolni, amitől a színes ruhák színei felfrissülnek. Ezen kívül az ecet öblítő helyett is tökéletes, hiszen az öblítő nemcsak illatosít, de úgy varázsolja a ruhákat puhává, hogy megakadályozza a vízkőlerakódásokat – tudjuk jól, az ecet erre is kiváló. Makacs foltok, szennyeződések esetén már mosás előtt érdemes ecetbe mártani a ruhaneműt.
    mint tartósító
    A kenyeres dobozt érdemes hetente egyszer ecetes-vizes szivaccsal áttörli, így a pékáruk tovább frissek maradnak, lassabban penészednek.
    mint szőnyegtisztító
    Szőnyegtisztításkor is kiváló háztartási tisztító az ecetes víz, ami nemcsak a makacs foltokat távolítja el, de azt atkák ellen is hatékony, ráadásul a molylepkéket is távol tartja és a szőnyeg színét is felfrissíti.
    ...mint univerzális tisztítószer
    Minden, amit ecetes vízzel törlünk át, higiénikusan tiszta lesz, elsősorban az élelmiszerekkel érintkező területeket érdemes inkább ecettel, semmint méregdrága kemikáliákkal tisztítani. Ecetes vízzel érdemes tisztítani a hűtőszekrényt, a mosogatógépet, és valamennyi háztartási berendezést – az ecet nemcsak csírátlanít, de makacs, zsíros szennyeződéseket is eltávolítja, és foltokat sem hagy maga után – ez utóbbi tulajdonságáért szeretik üvegfelületek (ablakok, akváriumok, tükrök, szemüvegek, kristály) tisztításakor bevetni. A megbarnult, megsárgult teás-és kávékannákat szintén ecettel kell átsúrolni, és az edények olyanok lesznek, mint újkorukban. 
    mint vízkőoldó és penészölő
    A gőzvasaló, a vízforraló, a kávéfőző, a mosógép belső tisztítását és vízkőtlenítését is nyugodtan rá lehet bízni az ecetre. Ehhez nem kell egyebet tenni, mint ecetes üresjáratban majd tiszta vízzel is elindítani a gépeket. 
    A konyha mellett a fürdőszobában – a zuhanyfülkében, a fugákon és csempéken, a csaptelepeken, a zuhanyrózsákban, a vécécsészében, a fogmosó pohárban – is hatékonyan felveszi a kesztyűt a vízkő és feketepenész ellen.