KOLESZTERIN ŐFELSÉGE - más mint amit nekünk állítanak

Egy nagyon egyszerű hasonlatot hallottam a koleszterinről.
Ami az ULTRA  a mosogatásnál, az a koleszterin a bélben. Vagyis amikor a háziasszony mosogat, azaz LEOLDJA  a zsírt az edényről, azt a koleszterin végzi a bélben. Leoldja a bél faláról a zsiradékokat, amik aztán a végállomáson keresztül kiürülnek a több salakanyaggal együtt. Ennél ugyan jóval többet és fontosabbat is végez a koleszterin, de ez már egyéb forrásokból kutatható. Fölöttébb ajánlatos is az efféle olvasmány. (Dénes Ottó)
ajánlott olvasmány: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/koleszterin.php
http://www.nibiru.hu/koleszterin.htm
Dr. Bieler föltette azt az egyszerű kérdést, hogy hogyan tudja az
érfalunk egy életen át megőrizni épségét.
Az érfalad ugyanis hasonlatos egy igen sebes sodrású patakhoz, melynek
falát a víz folyton vájja. Lassú víz partot mos. Hát még a gyors...
Ha a partot hamar kimossa a víz, hogyan lehetséges akkor, hogy a
rendkívül gyors folyású véred mégsem veri szét az érfaladat?
Elgondolkodtál-e már azon, hogy ha a szíved percenként 5-20 liter vért
forgat meg érrendszeredben, hogyan maradhatsz életben 80-90 évig, vagy
tovább?
          Az érrendszer épségét többek között
           egy csodálatos kenőanyag biztosítja.
            Ha ez a "gépzsír" nem lenne,
           a véráram hamar cafatokra
        szaggatná az érrendszeredet.
Ezt a bámulatos kenőanyagot májad állítja
elő, ez a hihetetlen szerved, mely több, mint 500 különféle feladatot
tud ellátni!
Adózz egy pillanatra csodálattal májadnak, e pompás műremeknek, mely
megtermeli minden kenőanyagok öregapját: a koleszterint!
A kocsidban rendszeresen cserélned  kell a kenőanyagot, míg a
                                                         májad jobbat
készít, és nem is tudsz róla.
Kétfajta - a köznyelv által jónak és rossznak - nevezett koleszterin
létezik. Tudományosan ezt HDL és  LDL koleszterinnek hívják.
     Miből lesz a HDL és az LDL koleszterin?
     Májadnak olajokra, zsírokra van szüksége
ahhoz, hogy ezt a kiváló minőségű kenőanyagot megtermelje.
          Ha megkapja a jó alapanyagot,
                      azaz rendszeresen fogyasztasz pl.
                 olajos magvakat, előállítja érrendszerednek
                a HDL -t a jó koleszterint.
                       (nagy sűrűségű lipoprotein)
Ez védi érfaladat és így sokáig boldogan élhetsz.
Ha azonban  hőkezelt olajokat, zsírokat fogyasztasz, pl.    zsírban,
olajban sült ételeket eszel rendszeresen,  akkor baj van.
Ilyenkor a májad tökéletlen végterméket állít elő,
             ez az LDL a rossz koleszterin.
                    (alacsony sűrűségű lipoprotein)
Az LDL koleszterin annak az érfalra rakódó     nyálkának az egyik fő
alkotóeleme, amely ahelyett, hogy védené az érfalat, rárakodik, és
                       érelzáródást okoz!
                   Növeli a szívroham esélyét,
                   illetve emeli a vérnyomást.
Vagyis a
               HDL-LDL
            koleszterin arányod azon múlik,
                  hogy   mivel   táplálkozol.
      Ha javítani akarsz a HDL-LDL koleszterin  arányodon, oda kell
figyelned táplálkozásodra.
      Kerüld a zsírban, olajban sült ételeket
(minden sült hús annak számít, hiszen saját zsírja hő hatására
átalakul), a melegen sajtolt olajok használatát!
     Ugyanakkor fokozd hidegen sajtolt olajok     jelenlétét
étkezéseidben! Ne gondolj semmi misztikumra, salátádra bőven locsolj
olíva-, napraforgó-, mák-, szőlőmagolajokat!
Emellett fogyassz sok olajos magvat: diót, mandulát, mogyorót,
napraforgómagot stb.
Ez főleg télen fontos, mert az olajból nemcsak    érrendszered
kenőanyaga származik, de szervezeted ezzel tudja az állandó
testhőmérsékletedet tartani.
   Továbbá az olajokban található hőérzékeny
    E-vitamin fontos építője ez érrendszernek.
                                            xxx
       A TITOKZATOS KOLESZTERINBAJNOK...
A népi gyógymód évezredek óta ismeri és veti be ezt liliomfélék
családjába tartozó növényt.
Javítja a májfunkciót, az emésztést, használták vértisztítóként,
szíverősítőként.
Jól alkalmazható megfázások ellen, de mégis most a koleszterin javító
hatását emelném ki a vöröshagymának.
Dr. Gurewich, a Tufts Egyetem professzorát elkeserítette a
szívinfarktuson átesett betegei koleszterinszintje.
                      Ugyanis a szívroham
          egyik oka a kevés HDL koleszterin
                  és a sok LDL koleszterin.
        Ha a beteg ugyanazt az étrendet folytatja,
        ami szívrohamának oka volt, a jövőben is
                 szívrohamokra számíthat
                   és előbb-utóbb belehal.
                             Szóval a professzor
       - egyik lengyel származású munkatársára
                    hallgatva döntötte el, hogy
                  betegeit hagymakúrára fogja.
           A napi egy nyers hagyma fogyasztása
          megdöbbentő    eredményekre vezetett.
      Betegeinél a HDL-LDL koleszterin aránya
         egy-két hónap múlva javulni kezdett,
   a napi egy hagyma elfogyasztásának hatására.             Hamarosan
a HDL koleszterin   megkétszereződött  és  meg is maradt tartósan.
     Minden 1%-nyi koleszterin szint csökkenés,
    2%-kal csökkenti a  szívroham kockázatát!
A vöröshagyma bizonyult a leghatékonyabbnak,
             de csak nyersen hozott javulást.
Minél csípősebb a hagyma, annál hatásosabb.
A magyar a hagymát is hagymával ette valamikor, s még népdalaink
némelyike is utalt a tarisznyában lapuló vöröshagymára.
Nem is betegeskedtek annyit az emberek, amíg kenyéren és hagymán éltünk.
Még miért jó ez Neked?
A hagyma hígítja  a vért, csökkenti a vérrögképződést - sütve, főzve
is -, elpusztítja a baktériumokat, szabályozza a vércukorszintet. Még
az emésztést is segíti!
Koleszterinjavító hatása mellett a hagyma kiváló tüdőtisztító is,
ezért a városi embernek egyenesen kötelező, bár erre a lila fajta a
megfelelőbb.
Hogyan edd? - Nyersen rakhatod kenyérre, vagy vághatod salátába. A
nyers fogyasztás szabályát betartva csak képzeleted szab határt annak,
hogyan, mivel készíted el.
Mennyit egyél? - a kísérletek alapján már napi fél vöröshagyma hatásos.
Meddig tartson a kúrád? - ha koleszterin csökkentés a célod, legalább
2 hónapig végezd!
Összegezve, koleszterinszinted javulása érdekében:
1, Egyél több nyerset, és kerüld a zsírban, olajban sütött dolgokat.
Használj hidegen sajtolt olajat és egyél magvakat, hogy májad az
érvédő HDL koleszterint állítsa elő. Ezt tanácsolja dr. Bieler.
2, Egyél hónapokig naponta legalább egy fél fej vöröshagymát, hogy
megjavítsa csökkentse a rossz, és javítsa a jó koleszterin mennyiségét
véredben - javasolja dr. Gurewich. Minél csípősebb a hagyma, annál
jobb a hatásfoka!
+1 ötlet: az LDL koleszterin magas értéke miatt az érfalra rakódó
nyálkát kiválóan oldja egy csodálatos  déligyümölcs: a grapefruit.
Sajátos vegyületei úgy oldják fel a lerakódott, érszűkítő anyagot,
mint zsíroldó a tűzhelyre égett zsírt. Ha nem vagy hajlandó lemondani
a zsíros       ételekről, legalább fogyassz rendszeresen grapefuitot!
   Ne várd a csodát, mert csodák között élsz.
               Egyik ilyen csoda a hagyma,
               kezdd el fogyasztani még ma!
Ui.:  hagymaszag ellen zárd az étkezésedet szegfűszeg vagy
édesköménymag rágásával, utóbbi kiváló erjedésgátló is egyben.
A tojás: a hiedelmekkel ellentétében nem ártalmas,
               sőt, a jó koleszterint, a HDL-t emeli!!!

Egészségőrző rostok

Az afrikai vidéki falvak lakosai alig szenvednek a nyugati világban oly elterjedt emésztőszervi bajoktól. Miért?
Betűméret AA AA 

Fotó/illusztráció: Shutterstock

Kapcsolódó cikkek

• Ezeket nem érdemes vásárolni
• Fantasztikus fokhagyma
• Gránátalma: 21. századi csoda

Annak ellenére, hogy a rostok legnagyobbrészt emésztetlenül haladnak át a bélrendszeren, döntő szerepük van az egészség megőrzésében. A rostok növelik a béltartalom mennyiségét, és meggyorsítják annak áthaladását a beleken.
A hetvenes évek elején az orvosok felfedezték, hogy az afrikai vidéki falvak lakosai alig szenvedtek azoktól az emésztőszervi bajoktól, melyek a nyugati világban oly elterjedtek. A székrekedés, aranyér, béldaganatok és a divertikulitisz (mely a vastagbél falán lévő tágulatok gyulladása) szinte ismeretlen arrafelé.
Megfigyelték, hogy a tipikus afrikai étrend, mely főként feldolgozatlan élelmiszerekből állt, körülbelül négyszer annyi élelmi rostot tartalmazott, mint a jellemző brit étrend. Ennek következményeként az ételek átlagosan sokkal rövidebb idő alatt és sokkal könnyebben áthaladnak a bélrendszeren.
Következtetésük szerint ez volt a fő oka annak, hogy különbözött a betegségek előfordulási gyakorisága a két csoportban. Azóta más kutatók is megerősítették, hogy a sok rostot fogyasztó embereknél kisebb a vastagbéldaganatok kockázata.
Durvább és finomabbAz élelmi rost többféle, a növények sejtfalában megtalálható összetevőt takar. Két fajtája van: a vízben oldható és nem oldható. Legtöbb növényi eredetű táplálékunk mindkettőt tartalmazza változó arányban.
A vízben nem oldható rostok gyorsítják a felesleges salakanyagok áthaladását a szervezeten. Ennek vélhetően fontos szerepe van a bélrák megelőzésében: főként azért, mert így csökken az az idő, amit a rákkeltő anyagok az emésztőrendszerben töltenek. A hántolatlan gabonák, búzakorpa, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, tészták és lisztek, a barna rizs, különféle magvak, valamint az olyan zöldségek, mint az articsóka, bab, pasztinák (paszternák), brokkoli és hüvelyesek mind remek oldhatatlan rostforrás.
Az oldható rostok hatékonyan képesek csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Az oldható rostok megkötik a bélben a koleszterint, így lehetővé teszik, hogy az a széklettel távozzon, és ne szívódjon fel a vérbe. A zab és zabkorpa, bab és más hüvelyesek, alma, körte, karfiol, sárgarépa, burgonya, édesburgonya, árpa és rozs különösen gazdag oldható rostokban.
Védő tápanyagokMa már megfelelően bizonyított tény, hogy azoknál, akik rendszeresen és bőséggel fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, sokkal kisebb eséllyel alakul ki vastagbéldaganat. A növényi táplálékok egészségvédő hatása felbecsülhetetlen. Ezt nemcsak magas rosttartalmuknak, hanem másféle hasznos vegyületeknek is köszönhetik. Ha zöldségeket és gyümölcsöket eszünk, az többszörösen is előnyös az egészségre nézve.
Előtérben a gyümölcsökHa az élelmi rostokról hall, a legtöbb embernek azonnal a lencse és a bab jut eszébe. De nem szabad megfeledkezni a gyümölcsökről sem, melyek szintén értékes rostforrások, ráadásul számos fontos vitaminhoz és ásványi anyaghoz juthatunk általuk.
Miért épp a gyümölcsök? Először is, minden részük tartalmaz rostokat (a héjuk és a magjuk is), emellett sokkal könnyebb ételek, mint a hüvelyesek és a bab. A nap bármely szakában fogyaszthatók – étkezés alatt vagy közben, nyersen és főzve is.
A gyümölcsök emellett élénkítik az emésztőnedvek termelődését, így különösen jó választásnak bizonyulnak előételként: kezdheti az étkezést valami frissítővel, például sárgadinnyével vagy grapefruittal.
Az aszalt gyümölcsök pedig kifejezetten gazdagok oldható rostokban. Kezdje velük a napját!
Friss desszertA gyümölcsök csemegeként is fantasztikusak, különösen ha egy egzotikus összeállítással, például egy tál trópusi finomsággal: mangóval, ananásszal és kivivel kényezteti magát. Itt van egy példa, illetve itt is.

A tojásallergia tünetei

HVG.HU \ EGÉSZSÉG

A hét témája: a tojásallergia tünetei

2012. április 03.,
Szerző:hvg.hu   Címkék: húsvét; keresztallergia; tojásallergia;
A tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb allergén, felnőtteknél is. A többség ugyanis kinövi a tojással kapcsolatos érzékenységét, ám előfordul, hogy tartósan megmarad az allergia.



Az ételallergia tünetei már a szoptatáskor is jelentkezhetnek. Ennek oka, hogy az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is – mondja Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológus.
A tojást 8 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is – ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.
A tojásra allergiás betegeknél nagyon ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. Az oka a keresztallergia, amelynek hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

Fotó: AP / Virginia Mayo
A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, amely sokszor nem is annyira könnyű. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárláskor mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is: az albumin, tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin mind tojásfehérje jelenlétére utalnak. Főzés során az ételek sűrítésére tojás helyett használjunk keményítőt, vagy burgonyát. Vásárolhatunk tojáspótló port is. Az ételek lazítására alkalmazható rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő, szódabikarbóna.
A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

Hizlal a kevés alvás! De hogyan?

5 jó indok, hogy többet aludjunk!

Mindenki tudja, hogy az alvás és a hízás összefügg, de hogyan? Az alábbiakban sorra vesszük a szakértők magyarázatait arra, miért akadályozza az alváshiány a fogyást és az egészséges testsúly megőrzését. 1. Kevesebb alvás, kevesebb zsírégetés. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban megjelent tanulmányban férfiak egy csoportját kérték arra, hogy aludjanak 12 órát egy éjszaka. A következő éjjelen nem aludhattak, és másnap reggel kiadós reggelit fogyasztottak. A kutatók ezután megmérték a résztvevők energiafelhasználását, azt a kalóriamennyiséget, amit puszta létezésükkel égettek el. Amikor a férfiak nem aludtak, általános energiafelhasználásuk 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint amikor aludtak. Az étkezés utáni energiafelhasználásuk pedig a kevesebb alvás után 20 százalékkal alacsonyabb volt.
2. Kevesebb alvás, több evés. Az American Heart Association 2011-es konferenciáján bemutatott egyik kutatásból az derült ki, hogy a csupán 4 órát alvó nők másnap 329 kalóriával többet fogyasztottak, mint akkor, amikor 9 órát aludtak. Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent másik kutatás egy kísérletről számolt be, amelyben 11 önkéntes töltött kétszer 14 napot egy alvásklinikán. Először 5,5 órát aludtak éjszakánként, a második szakaszban pedig 8,5 órát. Amikor az alanyok kevesebbet aludtak, éjszaka többet nassoltak, és nagyobb valószínűséggel választottak szénhidrátban gazdag rágcsálnivalót.
3. Kevesebb alvás, erősebb sóvárgás. Talán ez a legnagyobb felfedezés az alvás és a fogyás közötti összefüggés terén. A kevés alvás oly módon befolyásolja a hormonok szintjét, ami még a legelszántabb diétázó erőfeszítéseit is alááshatja. Az alváshiány ugyanis megnöveli az éhségérzetért felelős grelin hormon szintjét. A kevés alvás a jóllakottságot jelző leptin szintjét is csökkenti. Éjszaka a leptin szintje megemelkedik, és alvás közben azt jelzi a szervezetünknek, hogy nem kell ennie. Napközben viszont a szint csökken, amikor az energiához táplálékra van szükségünk. Kevés alvás után az egyensúly felborul: az alacsonyabb leptinszint azt jelenti, hogy evés után még mindig éhesek maradunk, a ghrelin pedig még tovább fokozza a problémát azzal, hogy serkenti az étvágyunkat, ami azt eredményezi, hogy a nyugtalan éjszaka után számolatlanul tömjük magunkba a kalóriadús élelmiszereket anélkül, hogy jóllakottságot éreznénk.
4. Kevesebb alvás, több megmaradó zsír. Az alváshiány a leadott tömeg típusát is befolyásolja. A Chicagói Egyetem kutatói 10 túlsúlyos, egészséges önkéntest fogtak kiegyensúlyozott étrendre, majd két 14 napos alvási ciklusban megfigyelték őket: az elsőben 7,5 órát, a másodikban 5 és negyed órát aludtak éjszakánként. A résztvevők mindkét szakaszban 3 kilogrammot fogytak, de amikor többet aludtak, 1,5 kg zsírt adtak le, míg az alváshiányos szakaszban csak 0,7 kg zsírt. Akik többet aludtak, kisebb éhségről számoltak be, ami azzal magyarázható, hogy elegendő alvás esetén a ghrelinszint változatlan maradt. Az ötórás alvás esetén viszont a ghrelin szintje 9 ponttal emelkedett. Mivel a ghrelin a zsírvisszatartást is serkenti, az alváshiány magyarázza azt is, miért maradt a kevesebbet alvókon több zsír. A fogyókúrát nem támogató hormon ugyanis csökkenti az elégetett kalóriák számát, és növeli a glükóztermelést.
5. Kevesebb alvás, több idő a nassolásra. Bár kutatások nem bizonyítják, egyes szakértők úgy vélik, hogy a 2 óra, amit álmatlanul töltünk, 2 órával több időt ad arra, hogy megrohamozzuk a hűtőszekrényt...
Eredeti megjelenés:
http://www.hazipatika.com/psziche/alvas/cikkek/hizlal_a_keves_alvas_de_hogyan/20120326111627

-- 
Stramszki István
www.stramszki.tk - Érdekes cikkek, programok egy helyen
www.stramszki.bplaced.net

"Az alváshiány betegségekhez vezethet

Az alábbi cikket az apostoli tanács jegyében ajánlom mindnyájunk figyelmébe:
"A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok." (I. Pét. 4,7)
Valamint azért is, mert nagyon gyakorlatias tanácsokat tartalmaz, amelyek igazságtartalmát magam is megtapasztaltam.
Ilyen például a nem kielégítő alvás és a megnövekedett étvágy összefüggése.
Vegyük fontolóra az alábbiakat önmagunkra és gyermekeinkre nézve is:

"Az alváshiány betegségekhez vezethet

A felgyorsult életritmus miatt a ma embere próbálja kihasználni a nap minden percét, és ezért hajlamos az alvást is háttérbe szorítani, hiszen a semmittevéssel ágyban töltött hosszú idő pazarlásnak tűnik.
A szakemberek azonban igyekeznek felhívni mindenki figyelmét: a kevés alvással számos veszélynek tesszük ki magunkat.
"Az egészséges emberek számára nagy a kísértés, hogy legalább egy-két órával tovább maradjanak fenn, vagy egy-két órával korábban keljenek. Ez azonban csökkenti a teljesítőképességet, és akár veszélyes is lehet" - mondta el Dr. Greg Belenky, a Washingtoni Állami Egyetem Alvás- és Teljesítménykutató Központjának igazgatója.
Az Egyesült Államokban körülbelül 40 millióra tehető azok száma, akik valamilyen alvászavarral küszködnek. Mielőtt Thomas Edison feltalálta a villanykörtét 1880-ban, az emberek átlagosan 10 órát aludtak egy éjszaka alatt. A Nemzeti Alvás Alapítvány szerint ma az átlagos amerikai hétköznap mindössze 6,9 órát, hétvégente pedig 7,5 órát pihen éjszakánként. "Egyre kevesebben alszanak annyit, amennyire szükségük lenne" - mondta Dr. Chris Drake, a detroiti Henry Ford Kórház Alvászavar és Kutatási Központ kutatója. Dr. Drake szerint a hat óránál kevesebb alvásnál kezdődnek a komolyabb problémák. A szakértők 7-8 órát ajánlanak, de az alvásigény egyénenként változó lehet.
Az alváshiány azonnal megmutatja hatásait, hiszen másnapra romlik a teljesítőképesség, rossz döntéseket hozhatunk, figyelmetlenek lehetünk. Hosszú távon az egész szervezetre rossz hatással van az elégtelen mennyiségű alvás. Eddig az elhízással, magas vérnyomással, szívbetegségekkel, depresszióval és kábítószerfüggőséggel sikerült kapcsolatba hozni az alváshiány. Az étvágyat szabályozó hormonok rendezett működése megbomlik, csökken az étvágyat elnyomó leptin szintje, míg az étvágycsináló grelin szintje emelkedik, ha nem pihenünk eleget. A vércukorszint szabályozása is károsodhat, és összességében a szervezet stressz válasszal reagál.
Két okból nem alszik valaki eleget. Vagy önként mond le a pihenés lehetőségéről, vagy alvászavarokkal - például inszomniával, vagy alvási apnoéval (légzéskimaradás alvás közben, ami felébreszti a beteget) - küszködik. Az alvási apnoe súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik, ugyanis a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik rizikótényezője.
A szakértők nem ajánlják az altatókat hosszú távú megoldásként. Dr. Belenky szerint csak akkor érdemes altatót bevenni, ha valami aggasztó dolog miatt esetleg képtelenek vagyunk elaludni, vagy az időzónák átrepülése után. A Nemzeti Egészségügyi Intézet azt ajánlja, hogy mindig próbáljunk ugyanakkor elaludni és felébredni, kerüljük a testmozgást 5-6 órával lefekvés előtt, ne igyunk koffeint vagy alkoholt, ne dohányozzunk elalvás előtt. Érdemes kerülni a késő esti nagyobb étkezéseket, és a délután 3 óra utáni napközbeni szunyókálást is. Lefekvés előtt relaxáljunk, akár egy forró fürdővel, egy jó könyvvel, vagy valamilyen nyugtató zenével. Ha 20 percig nem sikerült álomba merülni, keljünk egy rövid időre fel, és próbáljunk valami megnyugtató dolgot csinálni, amíg álmosnak nem érezzük magunkat."
Eredeti megjelenés:
http://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/az_alvashiany_betegsegekhez_vezethet/20080612102527

-- 
Stramszki István
www.stramszki.tk - Érdekes cikkek, programok egy helyen
www.stramszki.bplaced.net

A füstölt hús egyik váratlan hatása

HVG.HU \ EGÉSZSÉG

2012. március 13., Szerző: Medipress

Címkék: COPD; tüdőbetegség; füstölt hús;
A hivatkozott tanulmány gyenge pontja a gumifogalom: TÚL SOK….
Ki, vagy mi ez esetben a mérce, amihez viszonyítva lehet(ne)  megfelelő mennyiséget megállapítani? Van-e olyan orvos, tudós, vagy egészségügyi szakember, akinek jogosítványa van (lenne) általánosságban használható mennyiségi javaslatot tenni a már többszörösen károsnak mondott TARTÓSÍTÁSI MÓDSZER (a nitrátok) használatára?
Ha  körülnézünk, valószínűleg majdnem mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, akinek az alvása egy merő szenvedés, mert félig ülve kell “feküdnie”.  Ugyanez az ember, amint a mosdókagyló fölé hajolva, az ajtón át is hallhatóan, erősen krákog, erőlködik, hogy a felgyülemlett nagymennyiségű váladéktól (magyarul slájm) kínlódva, szenvedve – naponta többször -  megszabaduljon, annak soha el nem felejthető “élménye” lesz.
Tegyük hozzá a különböző orvosi vizsgálatok – tüdőtükrözés, 24 órás gyomorsav szonda az orron át, a tüdőgyógyászokkal való rendszeres konzultációk, a gyógyszerek váltogatása, kísérletezések, kudarcok.. élményeit. a reflux-gyanú, amiből van kicsi igazság is, ami hozzájárul a tüdőtágulat, a hörgőtágulat maradandó hatásaihoz. Szóval minden együtt van egy keserves “élet” napi szenvedelmeihez.
Ez pedig nem veleszületett, vagy genetikai “hiba”, hanem a szerzett betegségek egyike. Az említett  élő emlékem egy barátom, aki a reggeli étkezését szinte sohasem tudta elképzelni a “szalonnázó paraszt” közismert kis szobrának - menüje -  nélkül. Vagyis a füstölt sunka,kolbász, szalonna,szalámi NÉLKÜL. Most már késő a bánat. A COPD annyira rögzült, hogy a még hátralévő életében csak naponkénti szenvedések és- esetleg – némi diéta árán fog tudni létezni. Korai vacsora, nagyon kicsi adagokkal…. Közéletet, társadalmi eseményeket (színház, közösségi rendezvények ) látogatni merész vállalkozás. A visszafojtott köhögési kényszer időnként kitör, ha nem akar fuldokolni.
Intő “példa”, ha ezt a civilizációs betegséget tudatossággal, a modern húsfeldolgozási módszereket nélkülöző táplálkozással vissza akarja valaki szorítani,amíg nem késő, hát gondolkozzon el, de nagyon. (Dénes Ottó)
---------------------------------------------------------------------
Túl sok löncshús, szalonna, virsli és egyéb tartósított hús fogyasztása egy új kutatás szerint súlyosbíthatja a tüdőtágulás, a krónikus hörghurut és más légúti megbetegedések tüneteit.



Ezeket a tüdő gyulladását okozó megbetegedéseket gyűjtőnéven krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) néven említi az orvosi szakirodalom. E rendellenességek fellángolásait gyakran a tüdőfertőzések, a légszennyezés és a dohányfüst váltják ki, és számos beteg esetében kórházi kezelés válhat szükségessé.
A European Respiratory Journal legújabb számában megjelent tanulmányukban a barcelonai Környezetepidemiológiai Kutató Központ szakértői arról számolnak be, hogy a tartósított húsok kezeléséhez használt nitrátok olyan reaktív nitrogénszármazékokat hoznak létre, amelyek károsíthatják a tüdőszövetet, ezért az ilyen élelmiszerek túlzott fogyasztása megnövelheti a kórházi kezelés kockázatát a COPD-ben szenvedő betegek körében.
Fotó: AP
A kutatás során 274 COPD-s beteget vizsgáltak első kórházi kezelésüktől számítva átlagosan két évig. Az eredmények azt mutatták, hogy nagy mennyiségű tartósított hús (például napi egy szeletnél több sonka) fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket a COPD-s betegekben, amelynek következtében a betegségben szenvedő páciensek újabb kórházi kezelésre szorulnak.
A kutatást vezető Judith Garcia-Aymerich azt is elmondta, hogy a tartósított húsok fogyasztásának korlátozásán kívül más óvintézkedésekkel, például a dohányzásról való leszokással és a rendszeres testmozgással is meg lehet előzni a krónikus obstruktív tüdőbetegség fellángolásait.

Nőnapi üdvözlet 2010-11-12 március 8

Dénes Krisztina  ezen a képen két éves.
Juhász Gyula: Az élet bája
Vannak nők, kik egy életen által
kísérnek minket szomorú varázzsal.
Mint messzefényü, halvány csillagok
örvények között a gazdátlan hajót.
És vannak nők, ó legyenek áldottak,
akik nekünk az élet bája voltak.
Pillangói a gyászövezte kertnek,
virágai eltűnt Édeneknek.
Akik bársony szemükkel simogattak
és selymét adták ránk finom szavaknak.
S emlékük úgy él, mint Mozart szonáta,
vagy márciusi reggel ragyogása.

 
Dsida Jenő: Legyen áldott
Legyen áldott a bánatosan forgó, kevés jót adó világ,
és benne az apró emberhangyák nyüzsgő céljaikkal.
A folyókban legyen sok a hal, az erdőben a vad,
és találják meg mások-helyettem- az élet békességét.
Legyenek áldottak a nők, akik szemembe kacagtak,
mézes legyen minden csókjuk.
Legyenek szép gyermekeik!
És legyenek áldottak a szöszke fiúk is,
akik márciusi fényzuhogóban, valami elhagyott mezőn,
csontjaimmal játszanak.