2010.02.07. 18:05
Amerikában és a nyugati országokban az orvosok a kocogás, futás helyett egyre inkább az erőteljes gyaloglást ajánlják azoknak, akik nem rendszeres sportolók, csupán változtatni szeretnének mozgásszegény életmódjukon.
A városlakó kocogók legtöbbször aszfalttal, betonnal burkolt járdákon, utakon futnak. Az orvosok felfigyeltek arra, hogy azok az emberek, akik nem sportolnak aktívan, ám súlyfelesleggel rendelkeznek és az egészségük érdekében mozogni, kocogni kezdenek, rövid idő múlva ízületi problémákkal keresik fel orvosukat.
A kocogó mozgás ugyanis a talajtól való elrugaszkodáskor és érkezéskor is a test minden esetben a testsúly három-négyszeresével ér földet a járdán, Ez pedig még a nagyon ruganyos talpú sportcipőben is megviseli a térdet, bokát és a csípőízületeket.
Orvosok szerint a kocogás helyett az erőteljes tempójú sétálást kell választani. Kimutatták, hogy élettani hatása nem marad el a kocogásétól, s az ízületekre sincs olyan megterhelő hatással. Ugyanúgy erősíti a szívizomzatot, javítja a szervezet oxigénellátását, helyrebillenti a vérnyomást, és kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet is. Mozgásszervi betegek esetében is eredményezett már javulást. (Ma már az amerikai fitneszszalonokban is olyan sebességre állítják be a futószalagokat, hogy nem kocognak ,hanem nagy lépésekkel, erőteljes tempóval lépkedjenek.)
Hogyan kell helyesen végezni az "egészséges gyaloglást"? A felsőtestet húzzuk ki, vállainkat húzzuk hátra, tekintetünket szegezzük előre. Lépéskor egész talpunkon gördüljünk, lábujjainkkal erőteljesen rugaszkodjunk el a talajtól. Karunkat laza lépésritmusban mozgassuk előre-hátra. A percenkénti 110-130 lépés már jó tempónak számít. Ügyeljünk a ritmusos légzésre, először próbáljunk négy lépés alatt be-, és ugyanennyi lépés alatt kilélegezni. Később lehet három lépésre rövidíteni a be- és kilégzés időtartamát.
Ez a fajta erőteljes séta minden korosztálynak, súlycsoportnak ajánlható.
Sarok Zsuzsa Új DN
Címkék: egészség