Így tartja a mondás. A kutatók arra is rájöttek, hogy az almában található több, mint 300 anyag közül a biofenoloknak tulajdonítható kiemelkedő egészségvédő hatás.
Mesterségesen előállított fenolokat használnak lakkokban, pácokban, valamint fertőtlenítő és illatszerekben. A növények is meglehetősen sok fenolvegyületet állítanak elő, a természetben hozzávetőlegesen 10 000 a fenolvegyületek száma. Régebben tévesen cseranyagoknak nevezték őket, napjainkban flavonoidokként említik a csoportot.
A biofenolok között vannak egyszerű felépítésűek, mint a fenolsav, de találhatunk összetett szerkezetű flavonoidokat is. Színük lehetett sárga, legtöbbjük azonban színtelen, de előfordul vörös színű is (mint például az antocián).
Az alma legismertebb flavonoidjai közé tartozik a kvercetin, amelynek az orvosok tüdőrák megelőző hatást tulajdonítanak. Bár az utóbbi száz évben sorra fedezték fel a különböző biofenolokat, a vegyületcsoport iránt csak kevés érdeklődés mutatkozott. A táplálkozástudomány művelői kizárólag a zöldség, gyümölcs cukor- és vitamintartalmát tartották fontosnak. Amióta azonban bebizonyosodott, hogy a mesterségesen előállított C-vitamin nem pótolja az almát vagy a narancsot, egyre inkább az érdeklődés középpontjában került ez a vegyületcsoport. A biofenolok sokféle feladatot látnak el a növényi szervezetben. Egyesek a tűző nap ellen védenek, míg mások a mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat) vagy akár a kisebb - nagyobb állatokat tartják távol.
Minden növény tartalmaz biofenolokat, a gyümölcsök azonban ötször annyi biofenolt tartalmaznak, mint a zöldségfélék. A legtöbb biofenolt nem károsítja a magas hőmérséklet és megőrződnek a dzsemben és a befőttben is. A természetes "csomagolású" biofenolok, mint például az almában levők, könnyebben átjutnak a bélfalon, mint a mesterségesek. Természetes körülmények között nem egyféle biofenol van jelen, hanem a csoport tagjai együttesen, egymás hatását erősítve fejtik ki hatásukat. Általában ugyanaz mondható el a kerti gyümölcsökről és a biofenolokról: szerepük nem annyira a betegségek gyógyításában, mint inkább azok megelőzésében rejlik. A vizsgálatok bebizonyították, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, kisebb keringési rendellenességek és egyes daganatos megbetegedések kialakulásának veszélye.
Biofenolok egészségvédő hatása:
- Az almában található biofenolok védenek a fogszuvasodás ellen, mivel megakadályozzák, hogy a károsító baktériumok megtelepedjenek és elszaporodjanak a fogak felületén
- A biofenolok csökkentik a véralvadás sebességét, szabályozzák a véredények átjárhatóságát és javítják a vérellátást, megelőzve ezzel a trombózist, a szélütést és a szívinfarktust
- Az 5000 flavonoid közül vannak olyanok, amelyek elősegítik a C-vitamin felvételét, sőt részben helyettesítik is, míg mások csökkentik a vérnyomást, szabályozzák a vér zsír- és vércukorszintjét, javítják az emésztést, vagy erősítik az immunrendszert
- Egyes biofenolok gátolják a táplálék bontásában részt vevő enzimek működését, így az anyagok egy része emésztetlenül jut el a vastagbélbe
- Az alma egyes flavonoidjai "nyugtatják" az immunrendszert, késleltetve az allergiás reakciókért felelős anyagok (pl. hisztaminok) felszabadulását.
- A biofenolok nemcsak megkötik a szabad gyököket. Vannak köztük olyanok is, amelyek a génjeinket felépítő nukleotidokhoz hasonlítanak, és amennyiben jelen vannak, megakadályozzák a rákkeltők kapcsolódását és károsítását
- A rákkeltő anyagoknak először aktiválódniuk kell ahhoz, hogy áldatlan hatásuk kell ahhoz, hogy áldatlan hatásuk kiteljesedjen. A biofenolok gátolják ezt a folyamatot, elősegítik az aktivált rákkeltők "lefegyverzését". Egyes fenolsavak megkötik a gyomorbél traktusban a veszélyes anyagokat
- A biofenolok védelmet nyújtanak az erősen rákkeltő gombamérgekkel (aflatoxin), a nitrozaminnal (cigarettafüstből, grillezett és pácolt húsokból) és egyéb rákkeltőkkel (pl. benzpirének) szemben.
Héjastól együk az almát!
Az almában több, mint 40 fenol jellegű anyagot találunk. Különösen sokat tartalmaz a gyümölcs héja. Ha elvágunk egy almát, megfigyelhetjük, a sérült sejtekben miként lépnek működésbe a védőanyagok. Az oxigén hatására elhalnak a felszíni szövetek, a fenolok pedig villámgyorsan láncokká kapcsolódnak össze (polimerizálódnak), így a felszín áthatolhatatlanná válik a gombák és baktériumok számára. Legtöbb flavonoid a héjban és annak közelében található. A színanagyagok és néhány más flavonoid mennyisége az érés során nő. Csak teljesen érett gyümölcsöt szüreteljen, és az almát héjával együtt fogyassza! Szűkös tápanyag utánpótlás esetén különösen magas lehet a gyümölcs biofenol tartalma. A túlzott nitrogénadagot a növényeknek fel kell dolgozniuk, mielőtt nitrát és a nitrit károkat okozna. Ez a biofenol képződés rovására megy. Erre vezethető vissza, hogy a túlzott nitrogén kijuttatás hatására csökken a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. (Kraut&rüben Október 2000) Gelencsér Margit Biokultúra
Címkék: egészséges táplálkozás