1772-ben Hoffmann észlelte jelenlétét, azt pedig, hogy fényes elem, Black 1775-ben igazolni is tudta. Elkülönítése Davy-re várt, akinek csak 1808-ban sikerült. Egy francia gyógyszerész, Bissie vele összetett vegyületeket készített. A magnézium igen kis fajsúlyú, fehér színű fém. A Mengyelejev-féle periódusos rendszerben a 12. helyet foglalja el. Elnevezését a thesszáliai Magnézia hegyről kapta, és fehér színű magnézium-oxid porként lett a világon közismert. A világon mindenütt megtalálható. A természetben elemi állapotban nem fordul elő. Ám különböző vegyületei olyan nagyszámúak és tömegesek, hogy a földréteg 2 %-át ők alkotják. A magnézium-bikarbonát a kálium-karbonáttal valóságos hegyeket alkot. Ilyenek például a dolomitok. A tengervíz is tartalmazza. Egy literben 1,27 gramm van. Ez az adat is a tengeri só használata mellett szól, mivel a tisztított sóban az előbbi értékének egynegyed, egyötöd része mutatható ki.
Elterjedését különösen az éghajlati tényezők befolyásolják, de ebben a műtrágyák és a növényvédő szerek használatának is nagy szerepe van. Az ammónia és a kálium sói a talaj magnéziumtartalmát nagy mértékben csökkentik. Természetesen az ilyen talajon fejlődő növényekbe is mind kevesebb magnézium jut. A gabonafélék feldolgozásakor a magnéziumnak 80%-a elvész, mivel finomlisztet őrölnek belőlük. Ezért érthető, hogy a haszonnövények termesztésében az érdeklődés ismét a biológiai hatások alkalmazására irányul. Ám nehéz lemondani a vegyszeres hozamnövelésről, mely megszokottá vált. Csak a termőföld vetés előtti vizsgálata adhatja meg a választ arra a kérdésre, hogy mely elemek hiányoznak belőle, és milyen mennyiségben kell őket pótolni. Ha a talaj magnéziumtartalma nő, benne az élősködők száma csökken.
Minden sejt számára nélkülözhetetlen elem
A magnézium a gabonafélék héjában, azaz a korpában található. A fotoszintézisben is részt vesz. A klorofillnak elengedhetetlen összetevője, mely lehetővé teszi, hogy a növény a nap energiáját hasznosítsa. A háziállatok tavaszi megbetegedését is az okozza, hogy a fű fehérjében gazdag, de magnéziumban szegény. A borjú, a bárány és a csikó magnéziumhiányát az idézi elő, hogy tejjel etetik őket, mely kalciumban gazdag, de magnéziumban szegény. A magnézium a kálium után a legfontosabb elem. Minden szövetben van, ám a legnagyobb mennyiségben a máj, az idegszövet, a csontok, az izmok, a vesék és a mirigyek tartalmazzák. Tehát a sejtek anyagcseréjének egyik fő alkotóeleme, és elengedhetetlen az idegrendszer, szív- és érrendszer, a belső elválasztású mirigyek és az immunrendszer működéséhez, a neuromuszkuláris ingerület átviteléhez és a normális ionkoncentráció fenntartásához. Mindezekben a folyamatokban ütközőként viselkedik.
Az emberi szövetben mindössze 24 gramm magnézium mutatható ki az 1160-1200 gramm kalciummal és a 700 gramm foszforral szemben. Ezek az elemek állandóan cserélődnek. Szervezetünk a vizelettel és a verejtékkel választja ki őket. Ezért kell pótolni, hogy azokban a folyamatokban, amelyekben a magnézium részt vesz, ne lépjen fel zavar.
Napi magnézium-szükségletünk testsúly kilogrammonként kb. 6 milligramm. A terhes és szoptató anyáknak ennek a kétszerese, a gyermekeknek és az idős embereknek pedig a háromszorosára van szükségük. Táplálkozási szokásaink olyanok, hogy testsúly kilogrammonként csak napi 4 milligrammot juttatunk szervezetünkbe. A magnéziumhiány napi 100-200 milligramm is lehet.
A hiánybetegség tünetei: hányinger, hányás, remegés...
A magnéziumhiány miatt fellépő tünetek az USA-ban, egy évig tanulmányozták. Először hányinger, hányás, levertség, étvágytalanság, később remegés és a belső szervek például a belek hűdése is fellépett. Ezek után a kísérletet meg kellett szakítani. A magnézium felvétele után az önkéntesek állapota rohamosan javult.
A magnéziumhiány megállapítása elég nehéz. Mivel 99%-át a sejtállomány tartalmazza, ezért a vérben levő mennyiségét nehéz meghatározni. A vérben értéke állandó, mivel a többletet a szervezet kiválasztja. Ha viszont a szükségesnél kevesebb jut a szervezetbe, a vérben ennek teljes mennyiségét visszatartjuk. Hiányát a legkönnyebben vizeletvizsgálattal lehet kimutatni.
Hiánya esetén zsibbadás, görcs, a száj és az arcizmok rángása, ha a felkart elszorítjuk a kéz fájdalmas ökölbe szorulása, nehéz légzés és más tünetek is mutatkozhatnak. Nagyobb hiánya vetélést is okozhat. Az idegrendszer izgalma miatt is fölléphetnek panaszok: gondterheltség, álmatlanság, fáradtság. A hangunk fakó lesz, úgy érezzük, mintha a torkunkban dobogna a szívünk, mintha valami összeszorítaná mellkasunkat; remegés, fejfájás, szédülés, álmatlanság kínoz bennünket. 
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokon a vidékeken, ahol a föld és a víz magnéziumtartalma magas, a rákos megbetegedés ritkább. Hiánya következtében a fog, a köröm és a hajszál törékennyé válik. A hasmenéssel, az alkohollal, valamint túlzott izzadással a szervezet sok magnéziumot veszít. A magnéziumhiány a nőknél gyakoribb.
Vannak, akik a magnéziumhiányt aránylag hosszú ideig és elég jól tűrik. Állapotuk azonban rosszabbodhat, és emiatt gyomor és bélspecialistához, szív- és elmegyógyászhoz kénytelenek fordulni. Ezek az orvosok a kórisme megállapításakor ritkán gyanakodnak magnéziumhiányra.
A magnézium és a század betegségei
Nyugodt lelkiismerettel állítjuk, hogy a stressz a XX. Század betegsége. A ma emberét mind több káros hatás éri: a szennyezett levegő, a zajártalom, a kudarc, a gond, a kellemetlenség, a lelki válságok, a hivatással járó alkalmazkodás problémái, a testedzés és a pihenés hiánya, a helytelen táplálkozás, a szeszesital, stb. Az ember túlzott testi és szellemi igénybevétele fokozott magnézium felvételt igényel.
Vannak olyan vélemények is, hogy a szpaszmofiliát, azaz az izmok görcskészségét a magnéziumhiány okozza. Bizonyosra vehető, hogy ennek az állapotnak kialakulásához két feltétel szükséges. Az első a kalcium és a magnézium hiánya, a második a testi vagy lelki stressz hatása, mely megjelenését kiválthatja. Ilyenkor az idegről az izomra való ingerátvitel akadályozott, ami miatt a már említett tünetek, vagyis a vázizmok, a gyomor és a bél fala görcsösen összehúzódik, és ez fájdalmat okoz. A kezelést kalcium injekcióval végzik, de a magnézium felvétel fokozása is elengedhetetlen.
Mindenesetre azok a vizsgálatok, amelyeket 500 ilyen betegen végeztek el, bebizonyították, hogy gyógyszeres kezelésükben a magnéziumnak fontos szerepe van. Ha a vizsgálati személyeknek csak placebót adtak, 20-25 %-nál, ha nyugtatót 50 %-nál, ha a D-vitamin különféle készítményeit, 55%-nál, ha magnéziumot, 60 %-nál javulást tudtak elérni.
Különböző életkorban a szervezet a magnéziumhiányra nem egyformán érzékeny.
Legérzékenyebb a fejlődés és a terhesség idején (ezzel magyarázható a terhességi hányás), a menstruáció előtt és a fogamzásgátló tabletták hosszabb ideig tartó szedésekor. A fogyókúra idején is ugyanez a helyzet. Akármilyen recept alapján végzik is, magnéziumhiányt okoz, melyet az ilyenkor tanácsolt torna közben az izzadás is fokoz. Emiatt diétázáskor az ingerlékenység, a fáradtság, a gyöngeség, a bőr kirepedezettsége, a köröm és a haj törékenysége gyakori tünet.
Meg kell jegyeznünk, hogy a magnézium hatása nagyon erős, ezért használata veszélyes is lehet.
Folytatása következik. Téma: hogyan juthatunk magnéziumhoz? Címkék: egészséges táplálkozás, Magnéziumhiány