Ez a cikk kontrasztnak jó lesz a következő ételekhez, amikkel mostanában éldegélek és elfogyogatok.(84 kg-ról ma már 76-nál tartok 8 hét alatt !!)
Addig is egy előkészített tanulmányt közlök. Bár már kissé szakállas, de van benne igazság !!
(Női tükör 2001. augusztus 10.)
A modern táplálkozás alapvető gondja a rostszegénység, a rágás, a nyers alapanyagok hiánya, valamint a vitamin- és ásványi anyag-szükségletről történő teljes megfeledkezés. A nálunk is elterjedt amerikai mintájú étrendek és ételek nagy része nem egészséges.
A táplálékok meghatározásai közé új fogalom került az elmúlt években. „Junk food”-nak azaz ócska ételnek, vacak élelmiszernek, hulladéknak, limlomnak nevezik egyesek azokat az élelmiszereket, amelyek lehetnek ugyan ízesek, mégis egészségtelenek.
Idetartoznak a gyorséttermek és büfék menüi is, hiába lóg ki salátalevél a hamburgerekből. A gyorséttermi hamburgerrel és a
Táplálék, amely nem táplál
Nem egészséges az olyan étrend, amely üres cukorkalóriákat tartalmaz, minimális rostanyagot, elégtelen vitamint, nyomelemet és ásványi anyagot.
Káros a magas kalória bevitel, a sok zsír.
Általában nem jó, ha a makronutriensek (zsír, fehérje, szénhidrát) aránya nem megfelelő, vagy ha az ételben tartósítószerek, színezékek és ízfokozó adalékanyagok vannak.
A hozzá tartozó körítéssel, sült krumplival, üdítővel óriási kalóriabombához juttatjuk magunkat. Ez akár 8-900 kcal is lehet. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagember napi energiaszükséglete 2000-3000 kcal, könnyelműség ennek harmadát olyan táplálékból (?) fedezni, amely igen kevéske vitaminhoz és ásványi anyaghoz juttat.
A „vacak” kategóriába tartoznak egyes táplálkozástudományi szakértők és orvosok szerint a szénsavas üdítők és dobozos gyümölcslevek is. A szénsav bevitele már önmagában is savasítja a vért, ez pedig hosszú távon számos problémát okoz. A színezett üdítők mérgező (E-számmal jelölt) adalékanyagot is tartalmazhatnak, hogy a hozzáadott cukrot vagy édesítőszert ne is említsük. A gyümölcslevek között vannak minőségi különbségek, ám sajnos gyümölcsöt általában keveset látnak a rostos italok. A fő összetevő a víz, sok adalékanyaggal.
Ma már a margarinról is azt mondják, jobb rá sem szokni, hiszen miért is kellene a mai világban tiszta zsírkalóriát kennünk a kenyerünkre? Hiába van szó növényi zsiradékról, ha a gyártási folyamat alatt a többszörösen telítetlen zsírsavak nagy része telítetté válik.
Az olvadó kísértés, a csokoládé sok zsírral és üres cukorkalóriával van megtöltve. A káros édességek közé lehet sorolni azokat a cukros gyümölcsjoghurtokat és joghurtitalokat is, amelyek az ízfokozóiknak és színezékeiknek köszönhetően allergiás tüneteket válthatnak ki.
Baj van a pékáruk nagy részével is.
A többségében kizárólag rostszegény fehér lisztből összedobott termékekhez térfogatnövelő, tömegnövelő és aromaanyagokat adnak. A sok üres kalóriával nem segítjük egészségünket, napi teljesítőképességünket.
Porból ma már minden előállítható, levesek, édességek, szószok, mártások. Az ilyen porok természetes alapanyagot elvétve tartalmaznak. A tökéletes ízt és színt, eltarthatóságot komoly vegyészi munkával fejlesztik bennük. Ugyanez vonatkozik a legtöbb konzervre, félkész vagy mélyhűtött ételre is.
Ugyancsak problémásak a felvágottak, a virslik, hiába vannak „egészséges” baromfiból. A felvágottak nagy mennyiségű zsírt (ipari szalonnát, bőrkét, aprólékot), adalékanyagot és felismerhetetlenre darált állati eredetű részeket tartalmaznak. A legjobb, ha mindig ellenőrizzük a termék összetételét, vagy olyan felvágottat választunk, ami nem húsőrleményből, húspépből készült, hanem szemmel láthatók is a hús rostjai.
Dénes Ottó megjegyzése: remélem, hogy senki sem érti félre például az utolsó mondatot. Én nem a VALÓDI virslit, egyéb húskészítményeket ajánlottam ezzel a cikkel. A szerző szándéka világos. Rávezetni a kizárólag árat figyelő vásárlót, a törvényekkel körülbástyázott/ellenőrzött, "élelmiszernek" csúfolt ócskaságok riasztóan nagyszámú jelenlétére az élelmiszerpiacon. Csak példának említem a ketchupot. Ezt létre lehet hozni valódi paradicsom nélkül is.Ha a sűrítőanyagnak- a kukoricakeményítőnek- adnak egy kis paradicsomport, némi ízpótlót, amit vegyszereket gyártó üzemek ontanak naponta tonnaszám a gyártóknak,már kész is a hamis, de valódinak kinéző Ketchup.A címkére tehát rá lehet írni az összetevőket, amikben az eredeti recept képlete jó, ha nyomokban felfedezhető.Legfeljebb a fogyasztónak -úgysem ért hozzá- nem tűnik föl, hogy a CSÖKKENŐ mennyiségi sorrend eltakarja a hamisítás tényét. Hiszen valahol a vége felé ott van a paradicsom is, de mennyi ?? Annyi, hogy éppen elég legyen a címkeköltőnek a ráírt beltartalmi felsorolással azt a látszatot kelteni, hogy ez KETCHUP !!
És ez csak egyetlen tétel a sokszáz (ezer ?) hasonló Junk Food között. Ezt persze bolond lenne megszellőztetni, elárulni bármelyik gyártó. Ehhez tudni kell(ene) a laza szabályozás /ellenőrzés legfőbb hiányosságát !! Azt, hogy a címke kivételével a BELTARTALOM terén az élelmiszer-ellenőrzésre hívatott hatóságnak nincs belenézési lehetősége, bár szerintem volna joga. Nagyon ritka és esetleges az, ha elkapnak néha egy hamisítót. Tönkremenne a multiknak bedolgozó háttéripar óriási hányada, ahol a mélyre lenyomott áraknak van dominanciája, a minőség (??? mi lehet az ?? ) sohasem számít.
Szóval ez ma az élelmiszerpiac és gyártói hátterének buktája és egyben szerencséje is. D.O.
Címkék: egészségkárosodás