Vita a só és az egészség viszonyáról

Az éltető só

A tengervíz tartalmazza azokat az ásványi anyago­kat, melyek szervezetünk működéséhez elengedhetet­lenek. A tengervízben és a vérünkben ugyanazok az ásványi anyagok mutathatók ki. Ezek közül eddig 84 anyagot tudtak elkülöníteni és meghatározni. A különbség csak annyi, hogy a tengervíz 4%-ban, vérünk pedig l°/o-ban tartalmaz konyhasót. A tengervízben található sók, azaz a konyhasó és más sók aránya ugyanolyan, mint az ember testnedveiben. A sók összmennyiségében a konyhasó, azaz a nátrium-klorid 77—84°/o. A többi só, köztük némely számunkra létfon­tosságú és a nyomelemek a maradék 16—23%-ot al­kotják. Ezeket az anyagokat a máj, még az újszülött mája is tartalmazza.

A tengervíz az ásványi anyagok és a nyomelemek szempontjából az emberi szervezet szükségleteit pon­tosan ki tudja elégíteni. Ám a tengeri sót nem lenne szabad párlással tisztítani és azután kristályosítani. Csupán a szürke tengeri só tartalmazza azokat a nyomelemeket, melyek szervezetünk számára szüksé­gesek. Ezek az anyagok a sejtek anyagcseréjében egy­részt biokatalizátorként vesznek részt. Másrészt védő-és ballasztanyagként a konyhasó, a nátrium-klorid ká­ros hatását semlegesítik. Azok az anyagok, amelye­ket a só nyomokban tartalmaz, nem a mennyiségük, hanem az erős vegyhatásuk alapján hatnak. A hévi­zek és a tengervíz sóinak hatása egyforma. A ten­gervizet és a sós vizeket gyógyítás céljából már több száz éve használják, különösen érrendszeri megbete­gedések, vérszegénység és étvágytalanság esetén.

Egy felnőtt napi só szükséglete 4 gramm, azaz l teáskanálnyi. Nagy melegben, nagy hidegben vagy lelki megpróbáltatás esetén ennél nagyobb mennyiségre van szükségünk. A gyermekek és az idős emberek só-szükséglete sokkal kisebb. A napi só szükséglet nem mindig egyforma. Ha nehéz munkát végzünk, vagy na­gyon meleg van, a napi só szükséglet 2,8—14 grammot is elérheti. A felnőttek konyhasótartaléka nem ha­ladja meg a 100 grammot. A sótlan táplálkozás, ha huzamosabb ideig tart, ártalmas. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vese működése is gyorsan javul, ha a táplálék ésszerű mennyiségben tartalmaz tengeri sót.

Egy ételvariáció amelyben a sót a szójaszósz képviseli. Jelen vannak még: tökmagolaj,joghurt,hagyma.burgonya és zöldségek. (A szójaszósz gyártását a következőkben leírom.)

Azok az anyagok és nyomelemek, melyek a tenger­vízben találhatók, nemcsak a szervezet hibátlan mű­ködését, de a konyhasó szabályos felhasználását is lehetővé teszik. A konyhasónak, mint bármely kü­lönválasztott anyagnak (a cukornak is) a hatása bi­zonyos értelemben mérgező. A sóban levő nyomelemek a konyhasó (NaCl) felhasználását a következő módon segítik elő:

1. A vér sótartalmát 1%-on kell tartani. Ez a szint egészségünk feltétele.

2. A testnedvek nátrium ionjainak állandóan ki kell cserélődniük.

3. A klór a gyomorsav-termelésben elengedhetetlen. A tengeri só, a túl sok vagy a túl kevés gyomorsav esetén enyhíti a gyomorégést.

4. A nátriumion a szervezet biológiai folyamata­iban állandóan egyforma hőmérsékletet biztosít.

5. A só a kórokozó baktériumok elleni küzdelem­ben is fontos.

6. A bélcsatorna nedvei sót is tartalmaznak. A só a bél normális baktériumflórájának kialakulá­sához és a nyálkahártyalemez külső és belső felülete közötti ozmotikus nyomáshoz is szüksé­ges. Sóhiány esetén a béltartalom kevesebb vi­zet tud megkötni, ezért a bélsár a kelleténél tovább időzik a bél redői között. Ezért a vérbe ilyenkor a káros anyagok is felszívódnak. Ahe­lyett, hogy székletünkkel eltávoznának, megter­helik szervezetünket. Az egészséges táplálkozás­nál, ha az emésztőrendszer nem károsodott, a káros anyagok a beleken keresztül távoznak. Ha egészséges a bélflóránk, még a vér és a testned­vek salakanyagainak egy része is a beleken ke­resztül távozik.

A só fogyasztás legkedvezőbb mennyiségének meg­határozása nagyon fontos, hogy szervezetünket ennek a fontos anyagnak a szabályos felhasználásához szok­tassuk.

Dénes Ottó

Címkék: egészséges táplálkozás, sófogyasztás, szójaszósz