Élet és Tudomány
Hazánkban a 35—64 éves életkorukban elhunytaknak az egyharmada heveny szív- • izominfarktusban halt meg (az 1983. évi Demográfiai Évkönyv adata). A hirtelen szívhalál leggyakoribb a 45—54 évesek kőrében. Akik pedig 45—74 éves korukban e betegségben haltak meg, azok közül a férfiak 17 százalékának, illetőleg a nők 13 százalékának régebben semmiféle szívpanasza sem volt.
Vajon mi okozza a hirtelen szívhalált? Ennek magyarázatára kevés átfogó elmélet született; az egyik J. E. Skinner amerikai kutató nevéhez fűződik. Alább az 6 elgondolásaiból ismertetek néhány részletet, annál is .inkább, önért a hirtelen . szívhalál vizsgálatára irányuló kísérleteinek egy részében — 1985-ben — magam is részt vettem a professzor houstoni laboratóriumában.
Az erek elzáródnak
Különféle fölmérések szerint a hirtelen haláleseteik 65 százalékát a szívizmot ellátó erek érelmeszesedései elzáródása okozza. Az eseteknek mintegy 15 százalékában azonban a szíven semmiféle kórjelző elváltozás nem található. Elzáródást okozhat az erek váratlan összerándulása, a köznyelvben oly sokszor emlegetett „szívgörcs". Az érelzáródás nyomán a szív ingerületvezető rendszerének működése megszűnik, s emiatt a szív az úgynevezett kamralebegés állapotába ikerül: nem képes a vért továbbítani az érhálózatba. Ezért ez az eset orvosi beavatkozás hiányában .mindig gyors halálra vezet.
A szakirodalom adatai szerint azonban a váratlan szívhalál leggyakoribb oka a stressz. Ezt az érzelmi élet negatív változása kíséri, azazhogy okozza: szorongás, félelem, düh vagy tartós bizonytalanság érzése. Kivétel talán csak egy van: a hirtelen örömhír is okozhat szívhalált! Egyébként a stressz szerepét az is bizonyítja, hogy kórházakban a hirtelen szívhalál eseteinek a fele a .hetente egyszer .tartott főorvosi vizit alkalmával következik be, s a napi osztályvezetői vizit alatt is ötször gyakoribb, mint egyébkor.
Sokan a pszicho szociális stressz fogalmát használják. Ezzel arra utalnak, hogy ilyenkor elsősorban az ember és ember közötti kapcsolatok megromlásában kell keresni az okokat. Közéjük tartozhat számos munkahelyi és otthoni összetűzés, a főnöknek és beosztottjának rossz kapcsolata, a nagy felelősséggel járó munka vagy egy közeli hozzátartozónak váratlan halála, a megromlott házastársi viszony vagy a válás. De .okozhat pszicho szociális stresszt a rossz közlekedési körülmények között való gépkocsivezetés, egy nagy indulatokat kavaró sportesemény, a .költözködéssel járó izgalom vagy az állásváltoztatás okozta feszültség. Elgondolkodtató, hogy az esetek 75 százalékában ott-
hon, 8—12 százalékában pedig a munkahelyen következik be a végzetes szívroham,
Férfiak körében gyakoribb
Vajon mivel magyarázható például az, hogy a férfiak között jóval gyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedés (és a váratlan szívhalál), mint,a nők körében?
A stressz hatás után az egészségesnek nevezhető állapot a férfiakban később áll helyre, vagyis az élettani magyarázat szerint a hormonális változások bennük jóval lassúbbak, mint a nőkben. Ám e különbség értelmezésekor okvetlenül figyelembe kell vennünk azokat a napjainkra jellemző stressz tényezőket is, amelyek elsősorban a férfiakat sújtják: a hajszolt életmódot, a külön munka vállalását, a másodállásokat stb., ideszámítva, hogy ma már ritkán állhat a férfi mellett egy nyugodt, gondtalan otthont teremtő feleség.
A természettudomány azonban nem elégszik meg az ilyen magyarázatókkal, hanem kísérleti megfigyelésekre alapozza következtetéseit. E kérdés vizsgálatára is állatkísérletes modelleket dolgoztak 'ki.
A környezetünkben élő állatok közül a sertés szívizmának vérellátása áll legközelebb az emberéhez (aligha véletlen, hogy a sertések szállítás közben — a stressz hatására — gyakran múlnak ki hirt
elen szívrohamban). Sertésszíven végzett kísérletek alapján valószínűnek látszik, hogy a szívizom vérellátásának zavara nyomán a szív nem okvetlenül áll meg. Ez csak akkor következik be — a szívizmot ellátó egyik fő eret művi úton elzárva is —, ha egyidejűleg stressznek tesszük ki az állatot (Elegendő stressz tényezők az erős, váratlan hangingerek, sőt .maga a laboratórium szokatlan környezete is). Az elzáródást még akkor sem követi a szív megállása, ha előzőleg átvágjuk a szívműködést szabályozó összes — a központi idegrendszerből eredő — ideget, mert a szívet saját ingerületképző rendszere megfelelően tovább működteti. Ugyanez történik akkor is, ha felfüggesztjük annak az idegpályának a működését, amely a homloklebenyből indul ki, s a köztiagyat érintve az agytörzsnek a szív működését szabályozó központjait éri el. Az idegpálya működését úgy függeszthetjük lel, ha a vizsgálni kívánt agyi területbe olyan — kisméretű — szondát juttatunk, amelyen át nagy sebességgel hűtőfolyadék áramoltatható. (Ezt a módszert az 1980—1981. évi houstoni tanulmányutam során volt alkalmaim elsajátítani, s az MTA Pszichológiai Intézetének pszicho fiziológiai ' osztályán végzett (kísérletekben azóta alkalmazzuk). Ezáltal meghatározott helyen az idegsejtek és a pályák működése a kívánt mértékben és ideig szünetel. A módszernek — a roncsolásos eljárásokkal szemben — az- az előnye, hogy ilyen módon „önellenőrzéses" kísérletek is végezhetők: ugyanaz a kísérleti állat szerepelhet az ellenőrző kísérletben.
A kísérletek alapján azt a következtetést vonhattuk le, hogy a központi idegrendszerből eredő ingerek kiiktatása mintegy megkíméli a szívet. Más szóval a hirtelen szívhalál beálltakor o stresszt előidéző ingerek a homloklebenyből jutnak a szívbe. Tehát a külvilágból származó ingereket a központi idegrendszer dolgozza fel kórosan, úgy is mondhatjuk „túlreagál" azokra.
A homloklebeny szerepe
Klinikai tapasztalatok is megerősítik azt a föltevést, hogy ha a homloklebeny bizonyos részének működése kórosan (megváltozik, ennek fontos szerepe lesz a hirtelen szívhalálban. Évtizedekkel ezelőtt gyakori idegi sebészeti beavatkozás volt a frontális leukotómia; ennek során a homloklebenyt mintegy elválasztották az idegrendszer többi részétől. A műtéten átesett — érzelmi és indulati életükben elsivárodott — betegek körében igen ritkán fordult elő a szívhalál. S az alacsonyabb rendű emlősökben — például a rágcsálókban —, amelyeknek a homloklebenye csak csekély mértékben fejlődik ki, a stressz okozta szívhalál úgyszólván ismeretlen.
A stresszt okozó ingerek hatására a szervezetben átmenetileg szimpatikotonia alakul ki: emelkedik a vérnyomás, szaporodik a pulzusszám, emelkedik a vércukor szintje stb. A folyamat közben a központi idegrendszeri izgalom hatására megváltozik a vérben található hormonok mennyisége. Ezek a szívizomban és az erek falában is megtalálható különféle receptorokra hatnak. Például a béta-receptorokat ingerlő anyagok hatására a szívritmus fokozódik. Ezért ha a szervezetbe béta-receptorokat gátló gyógyszert juttatnak, a stressz okozta szívritmuszavarok enyhülnek vagy megszűnnek.
Állatkísérletekkel igazolták, hogy ha a béta-blokkoló gyógyszereket közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatják, azok képesek megakadályozni, hogy a szív a 'kísérletileg előidézett „művi" érelzáródás után megálljon. Ez is mutatja, hogy a központi .idegrendszernek fontos szerepe van a stresszt okozó ingerek feldolgozásában, s ha az kóros irányban változik meg, szükségképpen jönnek a szívritmuszavarok, illetőleg a szív is megállhat.
Ábránkon vázlatosan feltüntettük azokat az idegrendszeri kapcsolatokat, amelyek megmutatják, hogy milyen szerepe van a homloklebenynek a szívet elérő káros hatások kialakításában. A stresszt okozó inger az agytörzsi központok után az ágy számos részébe eljut A szonda a homloklebenyből az agytörzsbe futó pálya .működését függeszti fel A béta-receptort blokkoló szerek (BB) mind a homloklebenyben, mind az agytörzsi szívműködést szabályozó központban kifejthetik hatásukat
Több szerző szerint a szorongás elősegíti az érelmeszesedést A hirtelen szívhalál létrejöttében a tartósan vagy kórosan felfokozódott szorongásnak szintén szerepe van. A béta-blokkoló gyógyszerek a szívpanaszok enyhítésére azért ,is alkalmasak, mert szorongásoldó hatásuk is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan szer ajánlható, amely csökkenti a szorongást. Az alkohol, bár csökkenti a szorongást, több más — jól ismert — karos hatásán kívül szívizom-elfajulást is Okoz. Ugyanígy a dohányzás sem segít, mert igaz, hogy a szorongást is csökkenti, de nagymértékben fokozza az erek „görcskészségét".
Az A típusú személyek
A szívhalál vizsgálatának újabb lendületet adott Friedman és Rosen-man megfigyelése. Eszerint az úgynevezett A típusú személyek sokkal sérülékenyebbek a szívmegbetegedésekre, mint a B típusú emberek. Az általuk A típusnak nevezett személyre az jellemző, hogy sokat és nagy becsvággyal dolgozik, törekvő, sőt néha már törtető, az akadályoztatást rosszul tűri, könnyen provokálható, indulatos kitörései következtében rosszindulatú is lehet stb. Időbeosztása feszes, beszéde hangos, kapkodó, s hevesen gesztikulál. A B típusú személyből ezek a jegyek hiányoznak, egész életviteli stílusa ezzel ellentétes.
Mit tehetünk a szívhalál megelőzése érdekében?
Az egyik lehetőség a stresszt okozó ingerekhez való hozzászoktatás. Ebben a pszichoterápia vállalhat szerepet Segítségével az A típusú személyiségjegyek csökkenthetők.
A másik lehetőség, hogy a tünetek kifejlődését gyógyszerekkel akadályozzuk meg. A népesség megfelelő szűrése révén kiválaszthatók a veszélyeztetett személyek: nekik bizonyos gyógyszereket ajánlatos szedniük. Vizsgálataink szerint a szűrésre a különféle pszichofiziológiai mutatóknak (a vérnyomásnak, a pulzusszámnak, a bőrellenállásnak, a kiváltott agyi potenciálnak) a rögzítése ad módot.
Talán még nem késő, hogy hatásos lépéseket tegyünk a népességünket fenyegető egyik leggyakoribb halálok, a hirtelen szívhalál megelőzéséért.
Dr. Molnár Márk
(az MTA Pszichológiai Int
ézete)
Dénes Ottó kiegészítése: Valóban egy ember eredeti egyéniségét önmaga sohasem képes megváltoztatni, annyira, hogy a szíve és idegrendszere merőben másként reagáljon a környezeti hatásokra, a stresszre. A gyógyszerek többnyire csak az állapot konzerválására, vagy a lélek elbutítására alkalmas - ideiglenes - szerek.Azonban a biblia valós változásokra, a személyiség teljes és végleges kicserélődésére is mond példákat, amelyeken elgondolkozhatunk. Például Mózes, aki agyonütött egy egyiptomit, hirtelen felindulásból. Eltelt 40+ 40 év ezután, de eközben a "legszelídebb ember" lett. Vagy az indulatos Péter apostol,(A tipusu karakter) akiről Jézussal együttjárása idején még a “Mennydörgés fia(i)” volt a jellemzés. Azért a többesszám, mert fivérével Jánossal együtt, hirtelen felgerjedésre hajlamos emberek voltak. Amikorra azonban a 3.5 évnyi – Jézussal eltöltött -idő után, a mennybemenetelt átélt tanítványi kör egymás után kezdett önálló missziómunkába, az ideges, hirtelen emberekből már (például János apostol) a “szeretett tanítvány” jelzője lett érvényessé és halálig maradandó jellemzővé.
Mi tehát a változás oka? Az A tipus személyiségből miként lehetett B tipus?? Egy egyszerű módon. A Jézusi lelkület az, aminek a puszta szemlélése, szeretetet sugárzó lényének mintája kérés, parancs nélkül is képes volt a jellem megváltoztatására. Ez a lehetőség ma is mindenkinek rendelkezésére áll. A biblia szellemisége, az ott leírt történetek, tanítások Jézust közvetítik az olvasónak. Ez a materiális gondolkozáshoz szokott mai embernek nehezen elfogadható, de mivel mi nem csak ANYAG vagyunk, hanem elsősorban SZELLEM, (lásd Wigner J.) javaslom, hogy tegyük próbára lényünk intelligens részét. Előítéletek, előfeltevések nélküli közeledéssel a biblia feltárja titkait és megtapasztalhatjuk a csodát: más emberré leszünk! Ima és hit a biblia megértésének kulcsa. Isten a többit megadja. Kérjük!! Fogadjuk el !!Címkék: emberi szervezet
elen szívrohamban). Sertésszíven végzett kísérletek alapján valószínűnek látszik, hogy a szívizom vérellátásának zavara nyomán a szív nem okvetlenül áll meg. Ez csak akkor következik be — a szívizmot ellátó egyik fő eret művi úton elzárva is —, ha egyidejűleg stressznek tesszük ki az állatot (Elegendő stressz tényezők az erős, váratlan hangingerek, sőt .maga a laboratórium szokatlan környezete is). Az elzáródást még akkor sem követi a szív megállása, ha előzőleg átvágjuk a szívműködést szabályozó összes — a központi idegrendszerből eredő — ideget, mert a szívet saját ingerületképző rendszere megfelelően tovább működteti. Ugyanez történik akkor is, ha felfüggesztjük annak az idegpályának a működését, amely a homloklebenyből indul ki, s a köztiagyat érintve az agytörzsnek a szív működését szabályozó központjait éri el. Az idegpálya működését úgy függeszthetjük lel, ha a vizsgálni kívánt agyi területbe olyan — kisméretű — szondát juttatunk, amelyen át nagy sebességgel hűtőfolyadék áramoltatható. (Ezt a módszert az 1980—1981. évi houstoni tanulmányutam során volt alkalmaim elsajátítani, s az MTA Pszichológiai Intézetének pszicho fiziológiai ' osztályán végzett (kísérletekben azóta alkalmazzuk). Ezáltal meghatározott helyen az idegsejtek és a pályák működése a kívánt mértékben és ideig szünetel. A módszernek — a roncsolásos eljárásokkal szemben — az- az előnye, hogy ilyen módon „önellenőrzéses" kísérletek is végezhetők: ugyanaz a kísérleti állat szerepelhet az ellenőrző kísérletben. 
ézete)