Kinek jó, és kinek nem az immunterápia?

Érintett vagyok a családom néhány tagjának különböző természetű allergiája miatt. Főleg a parlagfű virágzási időszaka jelenti a legsúlyosabb gondot. Mivel ez a hajlam örökölhető, így fölöttébb érdekelne ez a leírás, amit a MEDIZONA közölt. Kétségkívül meredek megoldás és valószínűleg – egyeseknek – kockázatos is lehet. Kiváncsian várom a következő híradásokat, hogy miként vált, vagy nem vált be, addig nem ajánlom, és nem próbálom ki, főleg az unokákon nem. Ha bárkinek van erről még anyaga, kérem, ossza meg .Addig csak, mint érdekességet adom közre.( Dénes Ottó)
csúcson A két legkisebb unoka papával-mamával
   2011.02.25. - 12:42   |   
Medizóna

Várjuk a tavaszt, de sokan tartanak is tőle: egyre többen szenvednek ugyanis allergiás panaszoktól. Jó hír, hogy létezik egy módszer, amelynek segítségével akár véglegesen is megszüntethetők az az allergiás tünetek. Az immunterápiáról szakember beszél.


Az immunterápia – hivatalos néven allergén-specifikus immunterápia – célja, hogy megfékezze azt a kóros „túlreagálást”, ami az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkezik. A terápia lényege, hogy a beteg szervezetét hozzászoktatják az adott allergénhez, mégpedig annak tisztított kivonatával, amit szigorúan ellenőrzött adagokban juttatnak a szervezetébe. Ahogy Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa mondja, az immunterápia szó arra utal, hogy a kórosan kisiklott immunreakciót más irányba terelik, így szüntetik meg a panaszokat, és akadályozzák meg, hogy a beteg újabb dolgokra váljon allergiássá, súlyosabb esetben asztmássá.
Balogh doktornő szerint az immunterápia azért nem mindenkinek ajánlható: az alsó korhatár általában az ötéves kor, de ez készítményenként változhat. Felső korhatár lényegében nincs, a beteg egészségi állapota határozza meg, hogy részesülhet-e ilyen típusú kezelésben. De általában 60-65 év felett már nem szoktak immunterápiába kezdeni, annál is inkább, mivel a kor előrehaladtával a panaszok általában csökkennek. Az immunterápia főleg akkor választható az allergia kezelésére, ha valaki kevesebb gyógyszert szeretne szedni, zavarják a súlyos tünetek, szénanáthás, ekcémás, enyhe asztmában szenved, vagy ha háziporatkára, virágporra, illetve méh- vagy darázsméreg allergiás.

Allergiavizsgálaton. Lényeges információk
Léteznek azonban olyan okok, melyek eleve kizárják az immunterápia megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség. A terhesség szintén kizáró ok – jegyzi meg az allergológus –, bár ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, csak emiatt nem szokták abbahagyni a kezelést, mert kifejezett veszélyei nincsenek sem a kismamára, sem a magzatra nézve. Ám ha valaki gyermeket tervez, annak inkább azt javasolják, hogy halassza el az immunterápia megkezdését későbbre. Mindenképpen körültekintő és alapos egyeztetésre van szükség a beteggel a kezelés megkezdése előtt – nagyon fontos a készítmények pontos és rendszeres szedése –, és a terápia alatt végig együtt kell működnie az orvosnak és páciensének.
A kezelés menetéről az allergológus azt mondja, hogy a terápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Alapfeltétel, hogy a terápiát kizárólag szakorvos végezheti és csak szigorúan ellenőrzött készítményeket lehet használni. Injekciós és szájon át – nyelv alatt – alkalmazható készítmények is vannak: hogy melyikre esik a választás, azt az orvos és a beteg együtt dönti el. A kezelés megkezdéséhez alapfeltétel az allergén pontos azonosítása: ez alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton is történhet. 
Az eddigi vizsgálatok alapján az injekciós készítmények valamivel hatásosabbak, de több a mellékhatásuk is, ezért ezeket csak fekvőbeteg, súlyos reakció ellátására is felkészült intézményekben szabad ezt a formát alkalmazni. (Méh- és darázsméreg allergia esetében azonban csak a tűs terápiára van lehetőség.) A szájon át alkalmazott szereknek lényegesen kevesebb a mellékhatása, és az is kedvező, hogy ezeket a beteg magának tudja adagolni, nem kell rendszeresen orvoshoz járnia. A kezelés minden esetben minimum három évig tart, és két fázisból áll. Az első fázis a kezdő kezelés, amikor – egészen alacsony allergén mennyiséggel kezdve – az adagot folyamatosan emelik: ennek időtartama készítményenként más és más. Majd következik a fenntartó kezelés. Pollenallergiák  esetében többnyire szezon előtti és szezon alatti kezelést alkalmaznak, házipor-, kutya-, macskaszőr-allergia esetében a terápia egész évben tart.
Balogh azt mondja, hogy az immunterápiás kezeléssel a beteg szervezete lassan hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz. Az immunterápia tehát azért jelentős a betegség kezelésében, mert csupán ez képes – a tüneteken kívül – az allergia okára is hatni. Segítségével megelőzhetők az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Az eddigi tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Címkék: