D. C. JARVIS „A MÉZ ÉS MÁS TERMÉSZETES KÉSZÍTMÉNYEK"
CÍMŰ KÖNYVE ALAPJÁN
A KÁLIUMSZÜKSÉGLET
Számos, a népi gyógyászatban használt kezelés célja a szervezet
kálium-szükségletének kielégítése. A zöldségfélék, fák és növények rügyei, a
fa-kéreg,a növények gyökerei, a szőlő, az áfonya, az alma és sok más nyers
táplálék voltaképpen nem más, mint káliumforrás.
A lovak az istálló fafalát rágcsálják, mert káliumra van
szükségük és ezt a fában találják meg. Ha egy faágat teszünk jászlukba azt
rágják, és nem nyúlnak többet az istálló falához. Ha a borjak vizéhez almaecetet
adunk, nem nyalják tovább a karám farészeit. Ha a tehenek takarmányához algákat
adunk, nem nyalják tovább a karám vasrudait.
A kálium használatával kapcsolatos tanulmányaim alatt
meggyőződtem róla, hogy a kálium segítséget nyújt a szervezet sejtjeinek a
baktériumok elleni küzdelemben. Virágoskertem talaját káliummal és más ásványi
anyagokkal trágyáztam. Először évekig csak káliumot adagoltam, de rájöttem,
hogy az a nyersanyag, amit szereztem, nem tartalmazza azokat az elemeket,
amelyekkel a kálium a természetben együtt fordul elő.
Elhatároztam, hogy gránitporral fogok kísérletezni, úgy, ahogy
az őrlőből kijön, finom liszt alakjában. A gránitpor 16 más ásványi elemmel
keverve 5 % káliumot tartalmaz. Már az első használat után azt észleltem, hogy
növényeimmel különös dolgok történtek.
A virágaim között 125 tő sarkantyúvirágom
(Delphinium) is volt. Évről évre egy szívós atkával harcoltam, amelyek miatt a
növények levelei megfeketedtek és összesodródtak. Mindenféle vegyszerekkel
próbálkoztam ellenük harcolni, de hiába. Mikor a virágok körül elszórtam a
gránitport, az atkák eltűntek, nem is jelentek meg többé.
A népi gyógyászat a legfontosabb kulcselemnek tartja a káliumot.
Fontossága olyan nagy, hogy az élet nem létezhet nélküle. A természetben
bőségesen található azt mondhatnánk, hogy az elemek közül a legbőségesebben.
Annak dacára, hogy ennyire el van terjedve, szabadon vagy tisztán sehol sem
fordul elő, csak valamilyen más elemmel keverten.
Lakóhelyem környékén a talaj káliumszegény. Ismeretes hogy a
talaj ásványi sói a növényeken keresztül jutnak el az ember és az állat
szervezetébe. Ha a talajból egy vagy több ásványi só hiányzik, a növényeket
fogyasztó ember vagy állat szervezetének sejtjei elszegényednek az ásványi
sókban, ami fiziológiai vagy kémiai zavarokhoz, tartósabb hiány esetén
klinikai betegségtünetekhez vezetnek.
A kálium kölcsönzi a magnak az energiát, amelyek segítségével
virágzó növénnyé alakul. Nélküle a növény nem fejlődik. A kálium kölcsönzi a
növények szárának a szilárdságot, amellett, hogy a betegségekkel szemben
ellenállóbbá teszi azokat. A káliumhiány első jele, hogy minden látható ok
nélkül a növény fejlődése megakad. Ha nem gondoskodunk káliumról, a növény
elhervad és elpusztul. Ha az embernél vagy állatnál azt észleljük, hogy
fejlődése abnormális, vagy nem képes az elhasznált szövetek helyreállítására,
arra kell gondolnunk, hogy a szervezetből hiányzik az életet szabályozó
kálium.
A káliumszükséglet a gyermeknél fokozottabb, de az embernek
egész életén át szüksége van rá, pótolhatatlan.
Ha a táplálék feldolgozása során elvész a kálium, a szervezet
természetes egyensúlyában zavarok lépnek fel. A parasztok, akik közelebb állnak
a természethez, mindig azt tanácsolták nekem, hogy ne fogyasszak sok tartósított
táplálékot, különösen tartósított fehérjéket, mert - szerintük - ezek csökkentik
a munkakészséget. A Hoard's Daíryman folyóirat egyik számából kimásoltam
különböző fajú borjak születéskori és fejlődésük alatti magasságát és e
táblázattal a kezemben megmértem egy Jersey tehéncsorda 25 borját. 17-nél a
táblázathoz képest kisebb magasságot találtam. Azután megmértem két kitüntetett
Jersey csorda borjait, és azt észleltem, hogy mind a születésnél, mind a
növekedés ideje alatt a normálisnál alacsonyabbak.
Ezek a megállapításaim ahhoz a kérdéshez vezettek, jogy nem
lenne-e helyes a hasas tehenek fejadagját káliummal kiegészíteni.
Hogy a kérdésre választ nyerjek, a teheneknek káliumot
adagoltam:
-
Naponta kétszer 60 g almaecettel egészítettem ki, mégpedig négy
változatban;
-
Minden egyes adagot tengeri alga adaggal egészítettem
ki;
-
A tehenek fejadagját 60 g almaecettel és a vemhesség 6.
hónapjától kezdve az egyik fejadagot naponta, egy másikat hetenként háromszor 3
csepp jódoldattal egészítettem ki. A vemhesség utolsó két hetében az adagokat
megdupláztam.
-
A talajt kálitrágyával trágyáztam, úgyhogy a takarmányok,
a széna a tengeri káliban gazdag talajon fejlődve az állatok káliumigényét
teljesen kielégítették.
Mind a négy változatnál életerős, jól fejlett borjakat nyertünk,
melyek születéskor normális magassággal rendelkeztek. Mikor a világra jöttek,
azonnal, vagy röviddel azután talpra álltak, és legkésőbb félóra elteltével
szopni kezdtek.
Növeltem néhány kecskénél a káliumadagot, és a gidák nagyobb
súllyal születtek. Születés után 15 perccel felkeltek, és körmük 12-18 óra
múltán megkeményedett.
Az ivóvizükbe adagolt almaecet a csirkéknél gyorsabb toll- és
faroktoll- növekedést, nagyobb súlyszaporulatot eredményezett.
A Vermont környéki emberek azért kisebb növekedésűek, mert a
talaj káliumban szegény. Az élelmiszerek ipari feldolgozásánál az a kevés, amit
tartalmaznak, teljesen elvész.
A közepesnél alacsonyabb egyéneknél a növekedés ideje alatt a
napi káliumadagot növelni kell. A szervezet kiegyensúlyozott fejlődése, a
normális fejlődés alatt végbemenő folyamatok lefolyása, az elhasznált szövetek
felújítása megfelelő káliumadag biztosításától függ. Valahányszor abnormális
fejlődést, a talpak kérgesedő hajlamát, vagy egyes szövetek helyreállítására
irányuló képtelenséget hajhullást, foglazulást vagy hullást, a körmök
meggörbülését és azok töredezését észleljük, elsősorban elégtelen
káliumellátásra kell gondolnunk.
Nagyon érdekelt, hogy a parasztok hogyan ellenőrzik
fejlődésüket. Szerintük a kéz hüvelykujján a köröm 5 hónap alatt nő meg, a lábon
10 hónap alatt. Reszelővel megjelölik a körömház szélét és feljegyzik a napot.
Ha a fejlődés normális, 5, illetve 10 hónap alatt a jel a köröm széléhez ér. Ha
a jel előbb vagy később ér el a köröm széléhez, a fejlődés gyorsabb vagy
lassúbb a normálisnál. Abban az esetben, ha lassúbb a normálisnál, káliumban
gazdagabb élelmiszereket kell adnunk az illetőnek, hogy siettesse a
növekedést.
A kálium a lágy szövetek számára ugyanazt jelenti, mint a
szaruképződményeknek a méz. Nagyon valószínű, hogy a kálium késlelteti a
véredények elmeszesedését.
A népi gyógyászat azért ajánlja az almaecet fogyasztását, mert
ez a kálium mellett foszfort, klórt, nátriumot, magnéziumot, ként, vasat,
fluort, szilíciumot és számos nyomelemet tartalmaz.
Egy ismert közmondás szerint „Egyél naponta egy almát, és nem
lesz szükséged doktorra". Az almaecet is tartalmazza az almában lévő ásványi
elemeket. Az almaié, almabor, vagy ez utóbbiból készült almaecet egyaránt
tartalmazza mindezeket. Más ecetfélék nem rendelkeznek ezzel a sajátossággal.
Az olaszok által használt borecet hatása megközelíti az almaecetét.
Ha megfigyeljük, hogy milyen hatást vált ki a szervezetben az
egész almából készített almaecet, megállapíthatjuk, hogy az alma tulajdonságai
változatlanul mennek át az ecetbe, és csak a cukor alakul át savvá,
gyakorlatilag ecetté. A minden étkezésnél egy-egy pohár vízben oldott 2 kanál
almaecet segíti az emésztést, és ezzel hozzájárul a szervezet egészségesen
tartásához.
Fentiek illusztrálására felsorolok néhány esetet:
Két nővér halat készített ebédre. Az egyiknek úgy tűnt, hogy a
hal nem friss, és el kell dobni. A másik úgy találta, hogy a halnak nincs semmi
baja. El is készítették. Egyiküket ismertem, és megtanítottam, hogy
valahányszor olyat eszik, amire gyanakszik, igyon két kanál almaecetet egy
pohár vízben oldva. Ez a hölgy — mielőtt a halat felszolgálták — ivott az
almaecet vizes oldatából. Massachussett-i nővérének is, akinél látogatóban volt
ajánlotta, hogy igyon, de az nem tartotta szükségesnek. Kapott is közvetlen
ebéd után olyan erős hasmenést, hogy nyögött bele, míg Vermonti nővérének — akit
az almaecet megvédett — semmi baja sem lett.
Egy nyári kirándulás alkalmával 19-en romlott homársalátát
ettek. A társaság tagjai egy kivételével súlyos hasmenést kaptak.Ez az egy
elővigyázatosságból evés előtt nagy adag almaecetes oldatot ivott. Míg a
többiek nagyon rosszul érezték magukat, neki — aki kétszer is vett a salátából
— semmi baja sem lett, emésztőcsatornájában az almaecet sterilizálta a
homársalátát.
Más alkalommal egy országos orvos összejövetelen vettem részt. A
szállodában egy pincérfiú arra kért, telefonáljak az egyik szobába, ahol egy
orvoskollégám lakott, aki rosszul érzi magát, és segítségre van szüksége. Éjjel
arra ébredt, hogy rosszul érzi magát, és hányt. Reggel 10 óra felé még mindig
nem érezte magát jobban. Áthoztam szobámból az almaecetes üveget, anélkül
sohasem utazom hosszabb útra. Miután egy pohár vízbe egy kanál almaecetet
öntöttem barátomnak, ötpercenként egy-egy kanállal adtam. Hányással kísért
mérgezéseknél a szervezet csak keveset bír el egyszerre az almaecetből. Egy
pohár körülbelül 50 kanálnyit tartalmaz, a kezelés 4 órát vesz igénybe. Az első
pohár után elkészítjük a második pohár almaecetes vizet, amiből ötpercenként két
kanálnyit adunk a betegnek. Ez újabb két órával hosszabbítja meg a kezelést. A
harmadik pohárból 15 percenként itatunk egy-egy kortyot.
Ha reggel hányással kísért hasmenésünk van, gyomrunkat és
beleinket a fent ismertetett módon egész napos almaecetes kezeléssel hozhatjuk
rendbe. Este már könnyű vacsorát fogyaszthatunk. Ezután 2-3 napig naponta
minden étkezésnél fogyasszunk egy-egy pohár almaecetes oldatot. Barátom is — az
ismertetett programot betartva — este már evett egy keveset.
Ezek az esetek kihangsúlyozzák a népi gyógyászatban használt
kezelések egyszerűségét, kényelmességét és hatásosságát. Nem is olyan régen nem
állt a telefon az asztalon, hogy felhívjuk az orvost. Az emberek azonban jobban
ismerték a növényeket, a füveket és gyümölcsöket, amelyek segítségével sok
betegséget számoltak fel, és állították vissza egészségük egyensúlyát.
Egyetlen éléskamrából sem szabadna hiányoznia az almaecetnek.
Útra pedig vigyünk magunkkal egy kis üveggel, úgy, ahogy a fogkrémet sem
felejtjük otthon.
Felmerült az almaecet adagolásának problémája. Meg akartam tudni
a helyes adagot. Rájöttem, hogy ilyen nincs, ez egyénenként változik. Vannak,
akik poharanként egy kanál almaecetet tartanak megfelelőnek, mások egy, illetve
két ujjnyit. Találtam olyanokat is, akik fele-fele arányban keverték az ecetet a
vízzel. Egy negyven év körüli ismerős hölgy azt mondta, hogy ha savanyút kíván,
tiszta almaecetet iszik. Megkérdeztem, hogy
20 nincs-e hátrányos hatása az ecetnek. Azt válaszolta, hogy
utána jó ideig nem kíván savanyúságot, de semmi káros hatását nem
észleli.
Vannak egyének, akiknek a szervezete nem bírja az almaecetet.
Ezeknek azt tanácsolom, hogy igyanak almalevet, hogy az alma jótékony hatását a
szervezet számára ez úton biztosítsák.
Miután foglalkoztunk az almaecetnek az emésztőszervekre
gyakorolt hatásával, ismerjük meg, hogy a vesékre és az epehólyagra hogyan
hat.
Az étkezésnél 2 kiskanálnyi almaecetet használva a vizeletben
nem jelenik meg vörös porszerű üledék. Erről a fontos kémiai változásról
meggyőződhetünk, ha éjjeli edénybe vizelünk. A vizeletben megjelenő, gennytől
kísért vesemedence gyulladásnál a betegség tünetei almaecetes kezelésre
rendszerint eltűnnek (2 kiskanál almaecet egy pohár vízben).
Egy negyvennyolc éves férjes asszony 15 éve szenvedett
vesemedence gyulladásban. A krízisek 6 hetenként ismétlődtek. Ritkán fordult
elő, hogy 1-3 hónapig békén hagyják. Almaecetes kezelésre a betegség tünetei
alábbhagytak.
Napjainkban elég gyakran hallunk a szervezet különböző
zavarairól. Idült fáradtság, fejfájás, melyet gyakran kellemetlen fejgörcs
kísér, magas vérnyomás, szédülések és különösképpen szívzavaroktól kísért
elhízás. A kálium és a vele együtt előforduló ásványi elemek nagy szerepet
töltenek be mindezen betegségek kezelésénél a népi gyógyászatban. A
következőkben részletesen akarom ismertetni e zavarok orvoslása terén lett
megfigyeléseimet.
AZ ELHÍZÁS
Gyakran halljuk, hogy térfogatunk csökkenésével nem csökken
okvetlenül testsúlyunk is. Ezzel arra akarják felhívni figyelmünket, hogy a
csont- és izomrendszerben beálló változások kompenzálhatják a szervezet
zsírtartalmának veszteségeit. Az elhízás rendszerint abban nyilvánul meg, hogy
túlzott mennyiségű zsírsejtek rakódnak le a szervezetben.
A normális testsúlyt mérlegelés nélkül is kiszámíthatjuk. A népi
gyógyászatban a következő számítást alkalmazzák: a csukló kétszeres kerülete
egyenlő kell legyen a nyak alsó kerületével. A nyak alsó kerületének kétszerese
egyenlő a derékbőséggel.Ha a derékbőség meghaladja a mellbőséget, vagy tokát
kezdünk ereszteni, akkor a szervezet biológiai mechanizmusának zavarára
következtethetünk. Ilyen esetekben, hogy a szervezetet a fölösleges zsírtól
megszabadítsa, a népi gyógyászai az almaecethez folyamodik.
Ha egy nő nem fér a szoknyájába, igyon minden étkezésnél egy
kiskanál almaecetet tartalmazó pohár vizet, és és két hónap múlva 2,5 cm-t
bevehet a szoknyájából. Újabb 2 hónap múlva ismét 2,5 cm-rel, a kezelés ötödik
hónapja végén újabb 2,5 cm-rel szűkítheti szoknyáját. Almaecet egy évi
fogyasztása után az 50-es ruhát viselő hölgy 42-est vehet fel, az pedig, aki
20-ast hordott, 18-ast, a fiatalabb, aki 16-ost hordott, 14-est. A súlyveszteség
fokozatos. A 168-181 cm magas nő 95 kilóról minden étkezésnél 2 kiskanál
almaecetet fogyasztva 2 év alatt 81,5 kg-ra fogyhat. A pocakos férfi 1 év alatt
visszanyerheti rendes alakját. Az almaecet nemcsak, hogy nem segíti elő a zsír
lerakódását a szervezetben, hanem hozzájárul annak elégetéséhez.
Az étrenden is kell változtatni! Mellőzni kell az olyan
ételeket, amelyek hozzájárulnak a zsírképződéshez.
Ha nap mint nap folytatjuk az almaecet fogyasztását, fölösleges
súlyunktól egyszerűen és könnyen megszabadulhatunk. Ha olyanok a
körülményeink, hogy az almaecetes kezelést nem tudjuk az étkezéseknél
betartani, ihatjuk azt reggel, vagy a nap folyamán bármikor, sőt, este
lefekvésnél is.
IDÜLT (KRÓNIKUS) FÁRADTSÁG
Ahhoz, hogy a társadalomban, a mesterségünkben és a családban
elfoglalt helyzetünket megtarthassuk, elsősorban egészségesnek kell lennünk.
Ahhoz, hogy valamit el is érjünk az életben, hosszú életre és egészségre van
szükség, csak így felelhetünk meg munkánknak. Ellenálló képesség hiányában az
ember nem élhet úgy, ahogy szeretne.
Az ember egészsége rendszerint nem hirtelen roppan össze. Észre
kell vennünk az egészség romlására figyelmeztető jeleket. Ahogy a vekkeróra
felébreszt álmunkból, úgy figyelmeztet a szervezet arra, hogy valami nincs
egészen rendben, valahol túlléptük azokat a törvényeket, melyeket az emberi
szervezet számára a Teremtő alkotott.
A krónikus fáradtság egyike azoknak a jelenségeknek, melyek
figyelmeztetnek erre. Fokozatosan (vagy hirtelen) azt észleljük, hogy hamarabb
fáradunk. Az éjjeli pihenés sem szünteti meg a fáradtságot, és reggel
kimerülten ébredünk-Mindennapos munkánk fárasztóbb, mint azelőtt. Energiánk és
kezdeményező képességünk csökken, sokszor levertek vagyunk.
Ilyen esetekben első dolgunk legyen megállapítani, hogy mennyit
alszunk éjszaka. Mikor fekszünk le, és mikor kelünk fel.
Ne feledjük el, hogy a mesterséges fényt, ami mellett napnyugta
után dolgozunk az ember találta fel. A természetes program napkeltével
kezdődik, és napnyugtával végződik. Tehát igyekeznünk kell a pihenőidőt minél
inkább a természet nyújtotta lehetőségekhez igazítani. Legfontosabb, hogy jóval
éjfél előtt kezdjük el a pihenést. Igaz, vannak egyének, akik néhány óra
pihenéssel is megelégszenek, és másnapi munkájukat teljesen frissen kezdik, de
aki krónikus fáradtságban szenved, nem tartozik ezek közé.
Tehát ha nehezen alszunk el, és nincs egészséges, pihentető
álmunk, folyamodjunk a mézhez. A szervezetre megnyugtatóan hat, ezért a
legmegfelelőbb altatószer. A méz előemésztett, illetve invertcukrot tartalmaz.
Ez a folyamat a méh mézhólyagjában megy végbe. 20 perccel azután, hogy
lenyeltük, a cukor a véráramba kerül A krónikus fáradtság legyőzésére a népi
gyógyászat nem ismer jobb szert, mint a mézet. Tartsunk egy széles szájú üvegben
10 dkg mézet 3 kiskanál almaecettel keverve a hálószobánkban. Lefekvés előtt
vegyünk be ebből a keverékből 2 kiskanállal. Félóra alatt álom jön szemünkre.
Szükség esetén emelhetjük az adagot. A méz sokkal egészségesebb, mint a
különböző altatók, mert a szervezet természetes szükségletére alapul, és minden
következmény nélkül folytatólagosan alkalmazható. A méz egyedül is kiváló
altatószer, de a népi gyógyászat úgy tartja, hogy almaecettel keverve
hatásosabb.
Felkelés után ellenőriznünk kell vizeletünket. Savasnak kell
lennie, a lakmusz papírt vörösre festi. Ez az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy
meggyőződjünk álmunk kielégítő voltáról. Egyúttal informálódhatunk arról is,
hogy elég tartalékkal rendelkezünk-e a következő napi munkához. Szervezetünk a
pihenőórák, az alvás alatt gyűjt energiát. A vizelet reggeli ellenőrzése
kimutatja, hogy elhasználtuk-e energiatartalékunkat, szükség van-e új tartalék
gyűjtéséhez pihenésre, hosszabb alvásra.
Ha a reggeli vizeletvizsgálat azt mutatja, hogy nem jól állunk
energiatartalékunkkal, dörzsöljük be almaecet oldattal egész testünket.
Törülközőre nincs szükség, mert a bőr enyhe dörzsölésre igen hamar beissza az
oldatot.
A savas szerrel fokozzuk bőrünk vérellátását. Szappan
használatától a bőr színtelenné válik, sminkelni kell, hogy egészséges színt
nyerjen. A normális véráramlás a bőrnek rózsaszínű árnyalatot kölcsönöz, a
sápadt arcszín savasság hiányára enged következtetni. Ha valamilyen
szennyeződés eltávolítása érdekében kénytelenek vagyunk szappant használni,
használjunk minél kevesebbet, és utána alkalmazzunk almaecetes oldatot, hogy
bőrünk megőrizze normális savasságát.
Miről ismerhetjük fel — kérdezhetnénk —, hogy bőrünk reakciója
savas-e? A módszer igen egyszerű. Lúgos bőrű egyéneknél a fejbőr vagy a test más
részén viszketés lép fel. Ilyen esetekben fel kell hagyni a szappan
használatával, és azt olyan mosószerrel kell helyettesítenünk, ami megszünteti
a fejbőr viszketését, és visszaállítja a bőr savasságát. Férfiaknál egyszerűbb
az eljárás: almaecetes oldatba mártott fésűvel fésülködjenek mindaddig, míg
hajuk teljesen nedves lesz. Nőknél valamivel bonyolultabb az eset, főleg
azoknál, akiknek tartós hullámmal készített frizurájuk van. Ok kénytelenek
fejmosás előtt alkalmazni az almaecetes bedörzsölést, hogy el ne rontsák
frizurájukat.
KRÓNIKUS FEJFÁJÁS
A krónikus fejfájást a szem, a gyomor, a
vese, a máj és a homloküreg betegségeivel hozzák kapcsolatba. Egyes fejfájások
valamilyen szervi bajjal vannak összefüggésben, a vesebajoknál például kísérő
jelenség. Mások lelki eredetűek, ezeket feszültség, érzelmi állapotok —
gyűlölet, félelem, nyugtalanság — váltják ki. Legkellemetlenebb közülük a
migrén.
A migrén öröklődő, és bizonyos típusú embereknél gyakori.
Leginkább energikus, intelligens, érzékeny és ambiciózus emberek szenvednek
tőle. A migrénnel kapcsolatban hallottam azt a mondást, hogy a „nagyravágyásért
fizetni kell".
Az orvosok maguk is hajlamosak sok megtévesztő fejfájást
migrénnek vélni. A klasszikus tünetek azonban sajátosak. A betegnek „kisugárzó"
fájdalmai, „roham előtti előérzetei" vannak. Enyhébb fájdalmak előre jelzik a
voltaképpeni migrént. Az illető fényfelvillanásokat vél látni, a fájdalom a fej
egyik felére lokalizálódik. Maga a migrén szó féloldali fejfájási rohamot
jelent, melyet gyakran hányinger, gyomorémelygés kísér.
A migrénes fejfájást izgalom, félelem, nyugtalanság váltja ki. A
korral a rohamok erőssége és gyakorisága csökken. 60 éven felül a migrén nagyon
ritka jelenség. Ennek részben az a magyarázata, hogy az ember idővel lehiggad,
és igyekszik beilleszkedni környezetébe.
Önként ajánlkozó, migrénben szenvedő pácienseim segítségét
igénybe véve sokat foglalkoztam a migrén tanulmányozásával. Mint számos más
kóros állapotnál, melyek a szervezete egyensúlyának zavarára utalnak —
24 fent ismertetett módszeremmel — azt igyekeztem megállapítani,
hogy összefüggésben van-e a migrén a vizelet savas vagy lúgos reakciójával.
Savas kémhatásnál a rohamok ritkulnak vagy megszűnnek, ha fel is lépnek, sokkal
enyhébbek. A migrénben szenvedőkön természetesen csak úgy segíthetünk, ha az
illető tisztában van azokkal a hatásokkal, melyek lúgossá teszik a vizeletet,
és igyekszik azokat kiküszöbölni.
Minden étkezésnél két kiskanál mézet fogyasztva megelőzhetjük,
hogy a fejfájás ismét megjelenjen. Ennél a fejfájásnál a méz nyújtotta
csillapító hatás a legmegfelelőbb.
A migrén kezelésére a népi gyógyászat egy másik módszert is
ajánl: az almaecet gőzének használatát. Lapos edényben egyenlő mennyiségű
almaecetet és vizet keverünk össze, majd lassú tűznél felforraljuk. Mikor
gőzölögni kezd, fölé hajolunk, és 75-ször belélegezzük a gőzt. Ezt a módszert
használva nyugodtan felhagyhatunk a fejfájás elleni pirulákkal.
MAGAS VÉRNYOMÁS
Kevés olyan fontos egészségügyi problémánk van, mint a magas
vérnyomás kezelése. Amennyire gyakori, annyira komolyan kell venni. A
vérnyomás és a környezethez való alkalmazkodás között összefüggés van.
Ha szervezetünk túlterhelt, működési mechanizmusában zavar
támad. Ez megnyilvánulhat a vérnyomás megváltozásában.
A magas vérnyomás, mint általános egészségügyi probléma egyre
fontosabbá válik, mert a szív- és vesebajban elpusztuló betegek az esetek 3/4
részében magas vérnyomás miatt is szenvednek. Felmerül azonban a kérdés, hogy a
magas vérnyomás betegség-e, vagy tünet. Ezzel kapcsolatban sok vita
folyik.
A magas vérnyomásban szenvedőket két csoportra oszthatjuk. Ha az
előidéző ok nem valamilyen ismert betegség, esszenciális (ismeretlen okú) magas
vérnyomásról, míg ha a szervi ok kideríthető, másodlagos magas vérnyomásról
beszélünk.
A szakirodalom az esszenciális magas vérnyomás kialakulására
látszólag egyszerű magyarázatot ad. A véráram a hajszálerekben fokozott
ellenállásba ütközik. A betegség kezdeti stádiumában a hajszálerek
összeszűkülése visszafordítható. Az álom ideje alatt a vérnyomás normálissá
válik, ami a hajszálerek relaxációját bizonyítja.Legtöbbször azonban ez a
reverzibilitás idővel megszűnik és a pihenés sem csökkenti normálisra a
vérnyomást. Az orvostudomány szerint a hajszálerek összeszűkülése két okra
vezethető vissza:az egyik a szimpatikus idegrendszer túlzott igénybevétele, ami
a hajszálerek szűkülését idézi elő, a másik az a tény, hogy a véráram olyan
anyagokat is szállít, amelyek szintén beszűkítik a hajszálereket.
Magas vérnyomásban szenvedő pácienseimet megfigyelve arra a
meggyőződésre jutottam, hogy a legtöbb esetben a baj egyéni jellegzetességre
vezethető vissza. A legtöbb magas vérnyomásban szenvedő betegem dinamikus,
energikus, tevékeny ember, aki igen rövid idő alatt sokat akar elérni. Az
egyéneket és rokonaikat tanulmányozva rájöttem, hogy a betegség kialakulásában
egy természetes hajlam is közrejátszik.
A magas vérnyomás nem fiziológiailag állandó, hanem napról
napra, hétről hétre változó jelenség. A változékonyság a kifejtett fizikai
munkával, pihenéssel, étkezéssel, időjárással, betegséggel, idegfeszültséggel
és az egyén természetével van összefüggésben. Különösen az időjárás gyakorol
jelentős befolyást. Hidegben emelkedik, míg melegben csökken. Saját körzetemben
a legmagasabb vérnyomásértékeket januárban és februárban, a legalacsonyabbakat
július és augusztus hónapokban mértem. Az is előfordul, hogy az orvosi
rendelőben az első mérések magasabb értékeket mutatnak, ez azonban a beteg
izgalmi állapotára vezethetők vissza, és nem felelnek meg az illető normális
vérnyomásának. Miután a páciens megszokta a vizsgálatokat, a vérnyomása is
alacsonyabb értékeket mutat, mint az első vizsgálatnál. Milyen álláspontot
foglal el a népi gyógyászat a magas vérnyomással szemben?
Az ember természetes táplálkozása sok gyümölcsből, zöldfélékből,
mézből, vagyis szénhidrátban gazdag élelmiszerekből kellene hogy álljon, és nem
tojásból, húsból, tejből, túróból, babból, borsóból, dióból, vagyis fehérjékben
gazdag élelmiszerekből. Az első lépést a magas vérnyomás irányába akkor tesszük
meg, amikor megszegjük ezt a tanácsot és fehérjedús, szénhidrátszegény
táplálékot nyújtunk szervezetünknek, mert a gyorsuló élettempó több energiát
igényel, ezt pedig elsősorban a fehérje biztosítja.
A fehérjeadag növelése nem káros a szervezetre, ha a vér
lúgosságát szerves savakkal: almaecettel, szőlővel, almával, áfonyával vagy
ezek levével egyensúlyozzuk. A vér mindig kissé lúgos reakciójú, s ha a lúgosság
fokozódik, a vér megsűrűsödik és a vértestecskék kicsapódnak. Az érhálózat igen
finom ereinek falán a vér ugyanúgy áthatol, mint a tinta az itatós- papíron. A
megsűrűsödött vér viszont nehezebben hatol át az érfalon, tehát idővel itt egy
fordított folyamat áll elő, ami a vérnyomás emelkedésében nyilvánul meg.
Erre az esetre mit ajánl a népi
gyógyászat?
-
Emelni kell a napi szerves sav adagot. Ezt alma, szőlő, áfonya
vagy ezek levének fogyasztásával érhetjük el. Igyunk tehát naponta négy pohár
ilyen gyümölcslevet, almaecetből pedig 2 kiskanálnyit egy pohár vízben
oldva.
-
Vizsgáljuk felül táplálkozásunkat a szénhidrát-fehérje arány
szempontjából. Amennyiben a fehérje túlsúlyban lenne, igyekezzünk azt
egyensúlyba hozni.
-
A búzalisztet kukoricaliszttel helyettesíthetjük. Miután a
fölösleges folyadékot a vesék szűrik ki a szervezetből, a vizelet lúgos
reakciója — amit a lisztes készítmények, a cukor és a hús fokozott fogyasztása
idéznek elő — figyelmeztet arra, hogy a vér lúgosságát csökkenteni
kell.
-
A konyhasó magához vonzza és visszatartja a vizet, éppen ezért a
magas vérnyomásban szenvedő betegeknek le kell mondaniuk a sós ételekről.
Ismeretes, hogy a sós étel után szomjasak leszünk, vizet kell innunk. A sós
ételre ivott víz egy részét addig míg a szervezetből kiürül, a vér tartja
vissza. Ez a vízfölösleg a vérkeringésben magas vérnyomáshoz vezet. Ha
lemondunk a sóról és a sós ételekről, a vesék eltávolítják a fölösleges
vízmennyiséget, és a vérnyomás újra normálissá válik.
A méz hatása pontosan ennek az ellenkezője. A méz a szervezetben
vízmágnes szerepét tölti be. Az étkezéseknél fogyasztott méz kivonja a vérből a
fölösleges vízmennyiséget, így hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. Miután
nyugtató hatása is van, könnyít a magas vérnyomás okozta idegfeszültségen
is.
Az ország egyik híres klinikáján egyik nőbetegem maximális
vérnyomása közel 300 Hgmm értéket mutatott. A klinika személyzete azon
csodálkozott, hogy még életben van. Ennek ellenére a vér lúgosságát a népi
gyógyászat által ajánlott kezeléssel csökkentve a beteg 84 éves kort ért meg.
Lánya vérnyomását ellenőrizve azt 225 Hgmm-nak találtam. Az anyja számára
megállapított kezelést alkalmazva ő is megérte a 81 éves kort.Hosszú évekig
tartó megfigyeléseim alapján a szédüléseket négy csoportba osztom:
-
típus: Pillanatnyi szédülés. Vannak emberek, akik a
magasban szédülnek. A lépcsőn lefelé jövet meg kell kapaszkodniuk, különösen
magasabb épületekben járva. Ha a magasból a mélybe tekintenek, szintén
elszédülnek. A lábak mozgása és a látás között hiányzik az összhang, ezért a
lépcső minden fokát látniuk kell.
-
típus: Ez a szédülés a test hely- és
helyzetváltoztatásánál áll elő. Akik ilyen szédülésben szenvednek, felkelésnél
meg kell kapaszkodjanak valamiben, különben elesnek. Reggel kénytelenek 5-15
percig az ágy szélén üldögélni, különben felállás után elszédülnek. Ezeket a
betegeket gyakran epebaj ellen kezelik, mert az a vélemény alakult ki, hogy ez
volna a szédülés oka.
-
típus: Az ilyen szédülésben szenvedő egyén hosszú napokig
kénytelen fekve maradni, mert sem felkelni, sem felöltözni nem képes. A
szédülésnek ennél a fajtájánál a beteg nem érez hányingert, és azt sem, hogy a
szoba forogna vele.
-
típus: Az ebben a szédülésben szenvedőknek súlyos
rohamaik vannak, melyet hányinger, fülzúgás és néha gyengülő hallás kísér.
Hétszámra az ágyat kell őrizniük, mert a szédülés mellet úgy érzik, hogy a
szoba forog velük. Nem viszi őket a lábuk, és ha felkelnek, mindkét oldalról
támogatni kell őket.
A szédülés oka a vizelet lúgos reakciója. Ahogy a vizelet
savassá válik, a szédülések enyhülnek vagy eltűnnek. A szédülés megelőzésére a
népi gyógyászat szintén az almaecetes kezelést ajánlja, éspedig a más
zavaroknál előírt módon és adagolásban. A szédüléstől meg lehet szabadulni, ha
az ember úgy él, hogy vizelete állandóan kissé savas legyen.
Ehhez a tanácshoz csak annyit teszünk hozzá, hogy ne várjunk
csodát, ne képzeljük, hogy egy-két pohár almaecet után elmarad a szédülés. Az
almaecet állandó és megszakítás nélküli használata két hét után némi javulást,
egy hónap után jelentősebb javulást, vagy a szédülés teljes megszűnését
eredményezheti.
TOROKFÁJÁSOK
A népi gyógyászat torokfájásnál azt ajánlja, hogy a beteg
gargarizáljon almaecetes vízzel, mégpedig egy kiskanál almaecetet oldva egy
pohár víz ben. Ezzel az oldattal óránként gargarizáljunk, utána a vizet nyeljük
le, mert a népi gyógyászat szerint így a torok legrejtettebb zugaiba is eljut,
ami a szokásos toroköblítésnél nem mindig fordul elő. Ahogy a kellemetlen érzés
alábbhagy, gargarizálni is ritkábban kell.
Meglepetéssel tapasztaltam, hogy ezzel a kezeléssel a torok
streptococcus bántalma 24 óra alatt megszüntethető. Rendszerint mire megjön a
laboratóriumi lelet, hogy a torokváladékban streptococcusokat találtak, a
kezelésre már el is tűntek. A mandula lepedéke ugyancsak rövid 12 óra alatt
eltűnik.
A KÁLIUM ÉS A NÁTRIUM AZ EMBERNÉL ÉS AZ
ÁLLATOKNÁL
Egy időben néhány tehéncsordát hétről hétre ellenőriztem, és
vizsgálataimat több szempontra is kiterjesztettem. Azt észleltem, hogy egyes
tehenek könnyeznek, néha úgy tűnt, mintha sírnának. Az orruk is folyt, ami
zavarta őket, egyre nyaldosták az orrlukaikat. Mások köhögtek, ami arra utalt,
hogy torkukban sok a nyálka.
Az orvosi szakirodalomból tudom, hogy a kálium vízelvonó, úgy
vonzza magához a vizet, mint mágnes a vasat. Kezelésként a tehenek fejadagját
naponta mintegy 60-80 g almaecettel egészítettem ki. A szemekből és az
orrlukakból azonnal megszűnt a váladékfolyás. Eredményeimre azt az egyetlen
logikus magyarázatot tudom adni, hogy a napi fejadag nem tartalmazott elég
káliumot, és a tehenek szervezete nem tudott mit kezdeni a fölösleges
vízmennyiséggel. A könnyezés, az orrfolyás, köhögés nem más, mint a szervezet
pillanatnyi igyekezete, hogy megszabaduljon a fölösleges folyadéktól. A fejadag
káliummal való kiegészítése dehidratálási folyamatot eredményezett. A túlzott
nyálkaképződés nem jelent meg, és a test nedvegyensúlya normálissá vált.
Ha betegeim valamelyike — főleg az idősebbek — arra
panaszkodnak, hogy szemeik könnyeznek, természetesen a tapasztalatomban oly
gyakran bevált kezelést ajánlom: kiskanál almaecetet és egy csöpp jódtinktúrát
egy pohár vízben alaposan összerázni, étkezéseknél úgy inni, mint a kávét vagy
teát. A kezelési két hétig kell folytatni.
Erre az időre azonban abba kell hagyni a citromfélék vagy azok
levének fogyasztását, mert ezek is előidézhetnek a szokásosnál bőségesebb
orrfolyást. Nem nehéz megállapítani az összefüggést a kálium vízszívó
sajátossága és az orrfolyás, illetve a vízfölöslegnek a szervezetből a vesék
útján való eltávolítása között. Ha a káliumadagolás mellett a beteg a
búzalisztes készítményeket rozs- és kukoricalisztes készítményekkel
helyettesíti, igen hamar megszabadulhat az orrfolyás kellemetlenségeitől.
Miből következtethetünk a szervezet káliumhiányára?
-
Csökken a szellemi frissesség. Az egyén nehezen határozza el
magát, emlékezőtehetsége is romlik.
-
Gyakrabban és hamarabb fárad. Az izmok munkavégző képessége
csökken.
-
Könnyebben meghűl. Keze, lába gyakran hideg, mint a
jégcsap.
-
A talpon gyakran bőrkeményedések, tyúkszemek
keletkeznek.
-
Hajlamos a székrekedésre.
-
Betegségekkel szemben érzékenyebb.
-
Étvágytalan, gyakran émelyeg a gyomra, hányingere
van.
-
Sebei és horzsolásai nehezen gyógyulnak.
-
Gyakran viszket a bőre.
-
Fogai a szokottnál gyorsabban romlanak.
-
Bőrén pattanások jelennek meg.
-
Szemhéjuk, szájszögletük reszketésre hajlamos.
-
Izomgörcsök lépnek fel, leginkább a lábon, és főleg
éjszaka.
-
Nehezen piheni ki magát.
-
Alma nem pihentető.
-
Az ízületekben fájdalmak lépnek fel, ilyenkor köszvényre
gyanakszik.
Ahogy öregszünk, úgy kell növelni napi káliumadagunkat. Méz,
friss zöldségek és gyümölcsök útján általában kétszer annyi káliumot kell
magunkhoz venni, mint nátriumot, amit konyhasóval nyújtunk szervezetünknek. A
szervezetben betöltött sokoldalú szerepe következtében a kálium nemcsak az
egészség megőrzésének, hanem a nátrium-kálium egyensúly megtartásának is fontos
tényezője.
A kálium mennyiségét könnyen emelhetjük.
-
Erős paprikával, ami káliumban igen gazdag. Egy erős paprika
fedezi a szervezet napi káliumigényét.
-
Almaecet és méz — pohár vízben oldva — mint már több ízben
említettem, szintén kiváló káliumforrás.
-
Naponta egy-két pohár must, alma vagy áfonyáié
fogyasztásával.
A must sokak számára a legkellemesebb és a legkönnyebben
hozzáférhető káliumforrás. Igyekeztem ezzel kapcsolatban néhány adatot
szerezni.
Tartalom
víz
77,4
fehérje
1,3
növényi zsiradék
1,6
szénhidrátok
19,2
hamuanyagok
0,5
A must hamutartalmában a következő ásványi elemeket
találjuk:
Ásványi anyag %
Kálium
11,49
Nátrium
0,97
Mész
1,63
Magnézium
1,21
Vas
0,36
Foszfor
7,08
Kén
1,01
Klór
0,42
A must még kis mennyiségben is azonnal oltja a szomjat. Gyors
hatása annak köszönhető, hogy cukortartalma közvetlenül a véráramba kerül
anélkül, hogy valamilyen átalakítási folyamatnak lenne alávetve.
Szükségesnek tartom, hogy megismerjük a kálium, a vas, a mész és
a nátrium közötti összefüggést. A káliumszegény talajon termesztett kukorica
gyökereit különböző gombák megtámadják és elrothasztják. A szár bütykeiben
vöröses kicsapódás gátolja a nedvkeringést a gyökérzet és a levelek között. Ha
káliummal trágyázunk, a kukorica egészséges, életerős lesz, magasra nő, és
gombák sem támadják meg. A növény gyökerei és hegye nem rothad meg, a kicsapódó
ásványi elemek sem zárják el az edénynyalábokat.
Ha az elzáródott bütykökre pár csepp sósavat, majd pár csepp
kálium- ferrocián oldatot cseppentünk, vörös elszíneződés keletkezik, ami azt
mutatja, hogy az nedvkeringést vaslerakódás gátolja. Ha néhány szárvéget
metilénkék oldatba mártunk, hasonlóképpen meggyőződhetünk róla, hogy az
edényeket vaslerakódások zárják el.
Hagyjuk el a növényvilágot, és térjünk vissza az emberi és
állati szervezethez, amelyek hasonló nyirokáramlással rendelkeznek. A
nyirokkeringés edényekben, üregekben, nyirokcsomókban zajlik. Betegeimnél
észleltem a nyirokcsomók duzzadását.
Ezzel kapcsolatban egész sor kérdés merül fel. Megakadhat-e az
emberi és állati nyirokáramlás ugyanúgy, mint a kukorica nedvkeringése?
Lerakódhat-e a vas a nyirokcsomókban és -üregekben?
A káliumhiányos állati és emberi szervezetet szintén megtámadják
a gombák és más káros mikroorganizmusok? Védelmet nyújt-e ez ellen az ásványi
anyagok egyensúlya?
A nyirokcsomók duzzadásban megnyilvánuló elzáródásánál
elsősorban a vas kicsapódására kell gondolnunk, amit a szervezet káliumhiánya
idéz elő. Ha pótoljuk a káliumot, a nyirokedények elzáródása és a nyirokcsomók
daganata megszűnik.
Sokat tanultam a teheneken végzett megfigyeléseimből. Mikor
elhatároztam, hogy a természet megismerése és a népi gyógyászat gyakorlása
érdekében az „ állatok iskoláját" fogom követni, azt is elhatároztam, hogy csak
megfigyeléseket teszek, és nem avatkozom az életfolyamatokba.
Egy 45 Yersey tehénből álló csordát tanulmányozva meggyőződtem
arról, hogy milyen védelmet nyújt a kálium az állati szervezetnek a gombák és
más kórokozók ellen. Mielőtt megfigyeléseimet elkezdtem volna, a csorda
állatorvosi kezelése évi 150 dollárba került. Miután elkezdtük a savas közegű
káliumos kezelést (minden tehén napi fejadagját kb. 120 g almaecettel öntöztük
meg), 14 hónap alatt kétszer volt szükség az állatorvosra. Nyilvánvaló, hogy a
kálium hozta olyan állapotba a szervezetet, hogy képes volt ellenállni a káros
mikroorganizmusok támadásának.
Feltételezésemre szerettem volna több bizonyítékot nyerni. Az
alkalomra vártam, hogy ehhez a varjak és rókák segítségét is igénybe vehessem.
Hamarosan adódott is alkalom: az egyik tehén súlya és ereje napról napra
csökkent. Étvágya volt ugyan, evett is, de táplálékából semmit nem
hasznosított.
Az állatorvos csak annyit állapított meg, hogy valamilyen
ásványi só hiányában szenved. A tehén rohamosan fogyott, míg a végén elpusztult.
A végelgyengülésen kívül semmiféle betegség nyomait nem találták.
Megkértem a tulajdonost, aki egyben barátom is volt, hogy
adagoltasson nagy mennyiségben káliumot az állatnak, elhullása után pedig
szállíttassa egy hegytetőre, ahol tudomásom szerint sok rókalyuk van. így
alkalmam nyílt megfigyelni, hogyan viselkednek a varjak és a rókák a káliummal
telített hullával szemben.
A varjak rendszerint azonnal tömegesen lepik el a hullákat, de
ehhez, akárcsak a rókák, hozzá sem nyúltak. A tehénhulla február 11-től június
5-ig érintetlenül maradt, mikor is a férgek kezdték el munkájukat, és rövidesen
csak a csontok maradtak.
A kálium és mész viszonyának tanulmányozása közben egy megdagadt
térdű tehén keltette fel érdeklődésemet. Abból, ahogy nagy keservesen felállt
vagy lefeküdt, nyilvánvaló volt, hogy a térdízületeivel valami nincs rendben.
Ahogy a többi tehén, ez is megkapta a napi 60 g-os káliumadagot. Bevallom,
magam sem hittem, hogy az almaecet befolyásolhatja a térd betegségét.
Idővel az állat állapota javulni kezdett, könnyebben állt fel és
feküdt le. Egy év múlva térdízületei teljesen rendbe jöttek. Természetesen
feltettük a kérdést: a kálium és az almaecet savtartalma befolyásolták-e olyan
kedvezően a mészanyagcserét, hogy az állat térdízületei rendbe jöttek?
Ekkortájt járt rendelőmben egy farmer, aki elmesélte, hogyan
járt egy hétéves tehenével. Az állat ízületei megmerevedtek, nehezen járt,
nehezen tápászkodott fel és feküdt le. Teje annyira megsűrűsödött, hogy az egyik
tőgy-negyedet még géppel sem tudta fejni.
Hogy normális tejet nyerjen, naponta kétszer 60 g almaecettel
öntözte meg a takarmányt. Mikor látta, hogy a tehén szívesen eszi az abrakot,
megduplázta az almaecet mennyiségét. A kezelés nemcsak a tejet hozta rendbe,
de kigyógyította az állatot az ízületi gyulladásból is. A kezelés kezdetén alig
tudott napi 5 liter tejet adni, gyógyulása után 15 litert tejelt naponta. Egy
másik farmer mesélte, hogy ő maga mennyit szenvedett ízületi gyulladástól. A
kezelést 10 kiskanál almaecettel kezdte, ezt minden étkezés előtt egy pohár
vízben feloldva megitta. Összes ízülete merev volt. Az első nap után úgy érezte,
hogy állapota legalább 20 %-al javult, a következő nap ismét könnyebbülést
hozott számára. Negyedik nap fájdalmait 50 %- al érezte javulni, egy hónap után
úgy találta, hogy 75 %-ban meggyógyult. A merevség melleit ízületei fájtak is.
Azonban ahogy a merevedés múlt, fájdalmai is úgy csökkentek, míg végül teljesen
megszűntek azokkal együtt, melyeket koponyája hátsó részén és nyakán
érzett.
Nagyon érdekelt az almaecet befolyása a mészanyagcserére úgy az
állati, mint az emberi szervezetben. Megfigyeléseket folytattam, hogy
megértsem az ízületi gyulladásoknál elért eredményeket.
A talaj jelentős mésztartalma következtében Vermont környékén a
gyakori márvány előfordulások miatt az ivóvíz, származzon az forrásból vagy
folyóvízből, igen sok meszet tartalmaz.
A teavízforraló edényt két havonként meg kell tisztítani a
mészkőlerakódásoktól. Akik bojlert használnak, évente ki kell cseréljék a
fűtőtestet, mert a mészkő teljesen beborítja. Abban az épületben, ahol a
rendelőm van, a meleg víz tartály falára öt év alatt 2,54 cm-es mészkőréteg
rakódott le. Az emberek megtanulták, hogy milyen egyszerűen eltávolíthatják a
teafőző faláról a lerakódást. Egy liter vízhez egy csupor almaecetet öntenek,
majd a tisztítandó edényben felforralják. Az ecet feloldja a mészkövet, az edény
tiszta lesz. Előfordul, hogy az eljárást meg kell ismételni.
Megfigyeltem, hogy mit csinálnak a szerelők, amikor a kazán
falára mészkő rakódik. Ha látják, hogy a víz a szokásosnál lassabban forr fel, 2
liter almaecetet öntenek a forró vízbe, és két napig állni hagyják. Ez idő alatt
az almaecet leoldja a mészkövet, amit a forró vízzel együtt kiengednek a
kazánból.
Ezek a megfigyelések azt bizonyítják, hogy a savas folyadék
feloldja a meszet. Azt is szerettem volna megállapítani, hogy a folyadékból
hogyan válik ki és rakódik le az edény falára. Ha forrás előtt lakmuszpapírral
ellenőrizzük a vizet, kémhatását semlegesnek fogjuk találni. Forrás után a víz
kimondottan lúgos reakciót mutat. Világos tehát, hogy a mész lúgos közegben
rakódik le, és savban oldódik fel.
A Vermontiak ismerik a mész kicsapódásának jelenségét, a
juharcukor gyártásakor találkozunk vele. A fákat tavasszal megfúrják, nedvüket
összegyűjtik. A nedvet a gyárban addig főzik, míg szörpszerűen sűrűvé
válik.
A kőzet márványtartalma következtében a fák nedve magas
mésztartalmu. Főzésnél a mész kicsapódik, és „juhar cukorhomok" ismert üledéket
alkot, amit 1.25 cm vastag filcszűrővel távolítanak el. Meg kell jegyeznünk,
hogy főzésnél a nedv lúgossága teszi lehetővé a mész kicsapódását.
A népi gyógyászat gyakran használ egy fél-folyékony szert,
melyet úgy állítanak elő, hogy üvegbe helyezett tojáshéjra annyi almaecetet
öntenek, hogy éppen ellepje, majd az üveget lezárják. A héj külső felületéről
hamarosan buborékok szállnak a folyadék felszínére. Egy-két nap alatt a héj
eltűnik, csak egy vékony hártya marad belőle. Mésztartalma az almaecet savas
közegében feloldódott.
A fenti példákkal azt kívántam bizonyítani, hogy a szervezeten
kívül a mész savas közegben feloldódik, lúgosban kicsapódik és lerakódik. Milyen
bizonyítékokkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogyha a test sejtjei és a
sejthártyák között lévő folyadék — a vér és nyirok — lúgossága emelkedik, ez a
mész kicsapódására alkalmatlan környezetet jelent?
Az orvosi szakirodalom arról tájékoztat, hogy a sejten kívüli
nedvek kémhatása enyhén lúgos, illetve semleges. A vér a sejten kívüli
folyadékok mintegy egynegyedét teszi ki, kémhatása enyhén lúgos. Ha a lúgosság
emelkedik, a mész kicsapódik és lerakódik a szövetekben.
Megragadta figyelmemet egy cikk, melyet a Mayo alapítvány
Élelmezési Osztályának tanársegéde írt. Címe „Utasítások káliumszegény ételek
összeállításáról és elkészítéséről" volt. A cikk elsősorban az Addison-kórnál
(mellékvese-elégtelenség — a fordító megj.) előírt káliumszegény élelmiszerek
jegyzékét közli.
A jegyzéket egy érdekes tájékoztatás kíséri: „A zöldségféléknél
és főzelékeknél az értékeket főzés után állapítottuk meg. Főzés során a
sárgarépa, hagyma, karalábé, paszternák, burgonya, tök és spenót
kálium tartalmának 70 %-át, a karfiol, káposzta, borsó, spárga és kelbimbó 60
%-át, a kukorica és paradicsom 50 %-át veszti el."
A gyakorlatból és az említett cikkből ismeretes, hogy amikor a
környezet kémhatása savasból lúgosra változik, bizonyos mennyiségű mész és
kálium elvész. Bizonyított tény, hogy a kálium befolyásolja a szervezet
mészanyagcseréjét.
Hogy a kálium és a nátrium viszonyát jobban megértsük, tudnunk
kell, hogy a sejtekben lévő folyadék a testsúly 50 %-át, míg a vér
folyadéktartalma a testsúly 5 %-át, s a sejtekben lévő folyadék ennek 15 %-át
teszi ki. A test folyadéktartalmának többi része a sejteken kívül foglal helyet.
Mind a kálium, mind a nátrium vízszívó sajátossággal rendelkezik. A sejteken
belüli nedvtartalmat a kálium szabályozza, a sejteken kívülit a nátrium.
Leggazdagabb káliumforrásaink az erős paprika, a méz, a friss zöldség, főzelék-
és gyümölcsfélék. Nátriumhoz főleg a konyhasóból jutunk. A kálium és a nátrium a
meglévő folyadékért állandó harcban állnak egymással. Ha a nátrium kerekedik
felül, a víz kiáramlik a sejtekből, ha a kálium, akkor az áramlás ellentétes
irányú. Az ember nem engedheti meg, hogy szervezete elveszítse káliumkészletét,
mert az idegsejtek normális működéséhez ez az elem feltétlenül szükséges. Ahhoz,
hogy életünk értelmes, hasznos legyen, meg kell tanulnunk szervezetünk
kálium-nátrium egyensúlyának ellenőrzését. Utóvégre szervezetünket ásványi
elemek is alkotják, ezekkel is törődnünk kell. Közérzetünkből következtethetünk
arra, hogy szervezetünknek milyen elemekre van szüksége ahhoz, hogy az ásványi
anyagok egyensúlyát fenntartsa, zavar esetén pedig minél gyorsabban
helyreállítsa.Címkék: almaecet, méz