Miért is jó nekünk a rostdús étrend?
Szerző: hvg.hu
Címkék: kémia; egészséges táplálkozás; rák;
egészség; inzulin;
vércukorszint; emésztés; rostok;
Számos fórumon hallhatunk a rostdús ételek
fogyasztásának jelentőségéről, és arról, hogy ideje áttérni a rostban gazdag
étrendre. Ugyanakkor tudjuk-e pontosan, hogy ilyenkor miről is van szó? Csak egy
újabb gasztrotrend, amit épp az egészséges életmód egyik divatirányzata, amit
hamarosan felvált egy másik? – Nem feltétlenül, sőt.
Nagyon kevés rostot fogyasztunk naponta, – írja a Webbeteg portál szakértője – holott a
megfelelő rostbevitel nélkül aligha lesz rendben az emésztésünk.
Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi mennyiség 20-25
gramm, amelyben a nem oldható és oldható rostok aránya 3:1 legyen. Oldhatatlan
rostot tartalmaznak például a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, a korpa, a
sárgarépa és az uborka. Vízben oldódó rostban gazdag például az alma, a puha
húsú gyümölcsök, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok.
Fotó: AFP / ANP / Bas Czerwinski
A javasolt rostbevitelt a napi 0,5-1 kg friss zöldség, gyümölcs
és főzelékféle, vagy 56-84 gramm zabkorpa elfogyasztása fedezi. A rostban gazdag
étrendnek általában alacsonyabb a zsírtartalma is, amely ezáltal hozzájárul a
kisebb mértékű energiabevitel eléréséhez.
Mit is azok a rostok?
Az élelmi rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett
szénhidrátok, amelyek létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben. E
csoportba tartoznak a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes
lebontani.
Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak, és azok,
amelyek vízben oldhatatlanok. Az emésztőenzimek részben, vagy egészben
érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss
zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet,
megduzzad, és sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat
megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza
keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen
keresztülhalad.
Miért jók nekünk a rostok?
A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az
epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében
alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Amikor a táplálékokból származó
massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle. Itt
történik meg a víz visszaszívódása, de mivel az oldékony rostok magukban tartják
a víz egy részét, ezért a testünket elhagyó széklet hígabb lesz. Azok, akik nem
fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek.
Fotó: AFP / Odd Andersen
A vízben oldható rostok másik hasznos hatása, hogy táplálékként
szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára. A baktériumok
lebontják az oldható rostokat, és előnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét. Ha
a mikroorganizmusok nem jutnának megfelelő mennyiségű táplálékhoz, nem
növekednének és szaporodnának megfelelő ütemben, amely számos káros egészségügyi
következménnyel járhat.
A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos
szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek
meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a
szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a
gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az
étvágyat. Ráadásul kalóriát sem tartalmaznak.
A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és
tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Számos
kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív-
és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a
vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe,
növelik az inzulinérzékenységet. Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé
emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota
is.
http://hvg.hu/plazs/20160302_rostdus_etrend
Forrás: Webbeteg.Címkék: kémia; egészséges táplálkozás; rák; egészség; inzulin; vércukorszint; emésztés; rostok;